A volt belügyminiszter ellen indított nyomozás határideje a hónap végén lejár. Két évvel ezelőtt azért kérte az alkotmányossági vizsgálatot a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája, mert úgy látta: az alkotmányba, illetve az alaptörvénybe ütközik az a 2010-ben elfogadott büntető jogszabály, amely megtiltotta a kommunizmus bűneinek tagadását. A kezdeményezés előzménye azt volt, hogy az ügyészség 2011 januárjában vádat emelt az egykori belügyminiszter ellen, mert Biszku Béla egy tévéinterjúban azt mondta: az 1956-os forradalom után nem voltak koncepciós eljárások. A tévényilatkozatot az ügyészség úgy értelmezte, hogy azzal Biszku jelentéktelennek tüntette fel a kommunizmus idején elkövetett bűntetteket, és ezzel bűncselekményt követett el.
A BKKB büntetőbírája a vádemelés után el sem kezdte az ügy vizsgálatát, hanem az ügyet felfüggesztve az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Úgy vélte: a kommunizmus bűneinek tagadásáról szóló törvény sérti a jogbiztonság elvét és a véleménynyilvánítás szabadságát. Megfogalmazása szerint a megtorlás időszakának aktív résztvevői másképpen ítélik meg a történteket, mint mások, nyilatkozataik ezért még inkább személyes véleményként értékelendők. Az AB már tárgyalta az ügyet, s hétfőn ismét napirendjére veszi. Azt azonban nem tudni, sikerül-e pontot tennie a két éve húzódó eljárás végére.
A Biszku-ügy egy másik szálon is folytatódik. Június 28-án lejár a nyomozás határideje abban az eljárásban, amelyet felbujtóként elkövetett háborús bűntett, bűnpártolóként megvalósított kommunista bűncselekmény, s lőszerrel való visszaélés gyanúja miatt indítottak a volt pártvezető ellen.
Kulcsár Anna
Részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
