Illés Zoltán emlékeztetett, hogy január elsejétől csak olyan cég végezhet közszolgáltatást, amely minimum 51 százalékos önkormányzati vagy állami tulajdonban van. Július 1-jétől pedig csak minősítéssel rendelkező cég végezhet hulladékgazdálkodást. Úgy vélte: a cégek száma várhatóan csökken majd, az ellátási körzetek növekedni fognak, és mivel a szolgáltatók profitot nem termelhetnek, így a következő 1-2 évben 30-40 százalékkal is csökkenhet a lakossági szemétszállítás díja.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az év elején életbe lépett hulladéktörvény nem a lerakást, hanem a megelőzést helyezi előtérbe, a keletkező hulladékok esetében pedig az újrahasznosítás mértékének növelését szeretné elérni. Az anyagában újra felhasználható üveg-, műanyag-, fém- és egyéb hulladékok válogatása mellett a szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy a hőértékkel rendelkező hulladékokat is válogassák, mert a lerakási járulék év eleji bevezetésével nem éri meg azokat lerakni. A járulék idén 3000 forint, jövőre 6000 forint, 2015-ben 9000 forint, majd 2016-ban 12 000 forint lesz tonnánként. Kiemelte: a hulladékégetést csak úgy támogatják, ha ezer kilogramm égetésre szánt szemétben mindösszesen egy kilogramm PVC, illetve nehézfém-származék van. Egy kormányrendelet értelmében ezek a hulladékok termékké minősülnek és a szolgáltatók értékesíthetik azokat az égetőműveknek.
Giró-Szász András kormányszóvivő pedig arról beszélt: a kormány eredeti szándékának megfelelően megteremtette az új hulladékgazdálkodási törvényt, és létrehozta az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget. Mindkettővel az volt a cél, hogy a hulladékgazdálkodást megfelelő mederbe tereljék és a lakosság számára kedvezőbbé tegyék.
Folytatódik a rezsicsökkentés: a következő, 10 százalékos rezsicsökkentést mindenképpen meglépi a kormány – mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter június 4-én Budapesten, a tárca elmúlt három évét összegző sajtótájékoztatón. Országos átlagot tekintve éves szinten egy családnak mintegy 100 ezer forint megtakarítást jelent az eddigi rezsicsökkentés.
Magyarországon a rezsicsökkentés első üteme 2013. január elsejével indult. Ekkor 10 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő díja, és ezt az intézkedést további javaslatok, intézkedések követték a háztartási PB-gáz-palackoknál, a hulladékszállításnál, a víz- és csatornadíjaknál, valamint a kéményseprésnél. A rezsicsökkentést a parlament április 29-én törvényben rögzítette, és mindeddig 1,5 millióan támogatták aláírásukkal.
