Médiamogulok titkos terve a kormány ellen

Szabadon értelmezett hírekkel operáló hírműsort indít augusztus 20-án a Story4. A csatornát birtokló médiakonzorcium, a Sanoma Media Budapest azonban vélhetően riportnak álcázott kormányellenes műsorokat sugároz majd.

Ennek a lépésnek nem más volt a legerőteljesebb képviselője a megbeszélésen, mint Dirk Gerkens, az RTL Klub elnök-vezérigazgatója. Az évek óta a legbefolyásosabb médiaipari szereplőnek tartott szakember magatartása több szempontból aggályos. Milyen viszonyt vagy összefonódást feltételez – politikai attitűdtől függetlenül –, hogy a reklámokból élő televíziótársaság vezetője gyakorlatilag direktívát adhat a hirdetéseket elhelyező ügynökségeknek? És ez magyarországi specialitás vagy az európai médiabirodalom egészében bevett gyakorlat? Dirk Gerkens azonban egy sokkal elképesztőbb lépéshez is a támogatását adta.

A résztvevők arról döntöttek, hogy mostantól minden politikai kérdésben saját eszközeikkel a kormány ellenében foglalnak állást, nagy felületet adnak az ellenzéknek, és előnyben részesítik a kabinetet érintő negatív híreket. Vagyis itt már nemcsak a reklámpiac, hanem a közélet, ha úgy tetszik a választások befolyásolása a cél. Azaz felsejlik, hogy a vélt anyagi veszteség hatására a gyakran hivatkozott törvényesség és jogállamiság eszméje háttérbe kerül. Minderre magyarázatként szolgálhat, hogy úgy tudjuk: ennek a kormányellenes állásfoglalásnak a megbeszélésen a sanomás Szabó György volt a leghangosabb szószólója. A Moszkvában szerzett diplomával bíró Szabó – sajtóberkekben mindenki által tudott – remek szocialista kapcsolatokkal büszkélkedhet.

A médiaipari befolyás tekintetében állandó toplistás Szabó vezette Sanoma-birodalomhoz több mint hatvan termék tartozik a bulvár-, divat- és életmódlapoktól a magazinokon és a hírportálokon át a tévécsatornáig. Itt indul heteken belül – állítólag Hír24 néven – az új híradó, amelyet várhatóan több közéleti, oknyomozó, valóságfeltáró műsor követ. A terveket ismerve, szakmai körökben többekben felmerült a kérdés, hogy egy bulvárcsatorna miért költ a köztudottan legdrágább műfajú produkciókra, úgy hogy nem egyszerűen a nyereség, de még a megtérülés is bizonytalan. A válasz valószínűleg ott van a Sanoma-vezér által szorgalmazott akcióban, ehhez pedig a magazinok receptjei mellé új, politikabarát médiafelületek kellenek.

A június 25-ei megbeszélést követően Szabó György egy öt lépésből álló akciótervet is eljuttatott a meghívottaknak. Az egyeztetésen Gulyás János (Mediaedge CIA), Schiffer Ferenc (Aegis-csoport), Mező László (OMG), Bognár Tamás (PanMedia–IPG csoport) és Németh Béla (Initiative Media) passzív álláspontot képviselt.

A reklámadó tervezett bevezetéséről Orbán Viktor május 22-én Brüsszelben beszélt először újságíróknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium május 24-én tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát a honlapján. A kommunikációs iparágat tömörítő szakmai szervezetek ezután egyeztetést javasoltak a kormánynak.

Az egyeztetéseket Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítja. A törvényjavaslat munkapéldánya szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenysége is. Az adó mértéke sávosan emelkedne, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1–5 milliárd forint között részre 1, az 5–10 milliárd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre 20 százalék lenne.

Európában nem példa nélküli a reklámadó, államonként eltér a mértéke, van, ahol 3, van, ahol 20 százalékot ér el. Lengyelországban 20, Moldovában 10, Ukrajnában 4, Ausztriában 5, és Pakisztánban 10 százalékos.