Egyre frusztráltabb a balliberális oldal

A „balliberális véleménymonopólium” mára meggyengülni látszik – véli Boros Bánk Levente.

Az ellenségkép a politikában című előadásában a politológus kifejtette: a két oldal szembenállása nem kizárólag és nem is elsősorban a hatalom birtoklásáról szól. Ez csupán eszköz két gyökeresen eltérő filozófia, az értéksemlegességet valló balliberális oldal és a hagyományos értékek mellett elkötelezett jobboldal küzdelmében – mutatott rá. Emlékeztettet arra, hogy a kommunikációs tér „uralásáért folytatott háború” már a rendszerváltás pillanatában elkezdődött. A „balliberális véleménymonopólium” mára meggyengülni látszik, emiatt az elmúlt három évben alapvetően csalódottság alakult ki bennük – vélte.

Fricz Tamás egyetemi docens a Magyarországot és a kormányt ért külső támadások okait, mozgatórugóit elemezte. Kifejtette: Magyarországon ugyan megtörni látszik, ám nemzetközi szinten erőteljes a neoliberális „véleményhatalom”, amelynek megnyilvánulásaként külföldi szervezetek „elfogult kritikákat megfogalmazva, meglepő szenvedéllyel” támadják Magyarországot és a kormányt.

Véleménye szerint ennek hátterében az áll, hogy az Orbán-kabinet 2010-ben nyíltan szakított a „profitorientált szemlélettel áthatott” neoliberális politikával, felismerve, hogy ez kiszolgáltatottá teszi az államot, és a végletekig legyengíti a társadalmat. A nemzeti értékek következetes képviselete és a konfliktusok felvállalása pedig „kiverte a biztosítékot” – fogalmazott. Azt egyébként Szili Katalin is elismerte korábban a Hír Televízióban, hogy a neoliberális gazdaságpolitika csődöt mondott.

Fricz Tamás szerint a nyugati sajtóban Magyarországról torzítva megjelenő tények és vélemények a nemzetközi támadások legitimálását szolgálják. Úgy vélte, idővel a külföldi elemzők is megértik, hogy a kormány célja nem egyéb, mint a többségi elv érvényesítésével, a konfliktusok felvállalásával, ám a demokratikus keretekre „feszesen és kínosan ügyelve” befejezni a bő két évtizeddel ezelőtt elkezdett, ám végig nem vitt rendszerváltást.

A balliberális gyűlöletpolitika Magyarországon az utóbbi időben több alkalommal is megmutatta, hogy mire képes. A bajai időközi választáson elsöprő győzelmet aratott ugyan a fideszes Kovács Csaba, azonban a voksolást presztízskérdésként felfogó ellenzék minden lehetséges alantas eszközzel bebizonyította, hogy nem tudta elfogadni a vereséget, sőt bűnösként beállítva, csalással vádolta meg a kormánypártot.

Nem félt elmenni olyan messzire sem, hogy a Facebookra feltett egy visszataszító és gyűlöletkeltésre alkalmas játékot. Ismert, ennek kapcsán levélben fordult Rui Tavareshez a Lungo Drom elnökeként Farkas Flórián, hogy a zöldpárti európai parlamenti képviselő ítélje el az Együtt 2014 mozgalom cselekedetét.

A kampánytechnika legmélyebb szintje mégis az volt, amikor Bajnai Gordon volt miniszterelnök egyik munkatársa, Bogád Zoltán aggódó bajai apukának adta ki magát, majd ezzel egy Kocsis Máténak küldött SMS-ben hencegett, mondván, a kampányban „ki kell próbálni mindent”.

Ebbe a baloldal annyira belejött, hogy még a saját szimpatizánsaikat is kiábrándítva, megdöbbentve a fővárosban található Clark Ádám téren lelepleztek egy Orbán Viktort ábrázoló, bronzszínű hungarocellbábut, majd aktivisták ledöntötték úgy, hogy a Sztálin-szobor 1956-os ledöntésére emlékeztető módon a csizmája a talapzaton maradt. ( Az október 23-án megtartott Békemenet is azért indult többek között, mert a szervezők szerint az akció az utolsó cseppet jelentette a pohárban – a szerk.)

Ismert, a hungarocellbábu ledöntését a Magyar Szolidaritás Mozgalom hirdette meg. A szervezet elnöke Kónya Péter volt szakszervezeti vezető, aki a 2010-es kormányváltás után nyíltan felvállalta baloldali elkötelezettségét. 2011 júniusában bohócforradalom néven hirdetett demonstrációt az egyenruhások korkedvezményes nyugdíjának megvonása ellen.

Október 23-án a svéd közszolgálati televízióban jelent meg egy film Magyarországról, amiben főként olyan felvételeket látni, amelyek radikális szervezetek és szélsőséges csoportok korábbi, több esetben évekkel ezelőtti rendezvényén készültek. Ezeket úgy vágták össze, mintha általános jelenség lenne, hogy szélsőségesek masíroznak az utcákon. A filmben a magyar politikai helyzetről az ellenzéki rendezvényeken műsorvezetőként feltűnő Dopeman, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyik ügyvédje, továbbá Alföldi Róbert, Tarr Béla és Heller Ágnes mondja el a véleményét.

Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár megkövetést is vár a hamis és rosszindulatú film alkotóitól.