Ez Magyarország és Oroszország közös érdeke

Oroszország budapesti nagykövete szerint a magyar–orosz kapcsolatok fejlesztése, a partnerségi viszony elmélyítése a kölcsönösség jegyében mindkét ország közös érdeke.

Ez azonban nem úgy működik, mint az Európai Unió, ahol „a magyaroknak már ahhoz is engedélyt kell kérniük, hogy a mellékhelyiségbe kimehessenek” – fogalmazott. Alekszandr Tolkacs kiemelte, hogy Oroszország nem akar konfrontálódni az Európai Unióval, arra törekszik, hogy két egyenrangú fél együttműködése legyen.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint, amikor keleti nyitásról beszélünk, akkor nemcsak a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, hanem az orosz és a magyar nép közötti kapcsolatok erkölcsi megújulásról is beszélünk. Továbbá mindazon kulturális környezetről, amely a két nép együttműködését kell, hogy megerősítse – fűzte hozzá Lezsák Sándor.

A Lakiteleki Népfőiskola szervezésében működő, a kormányzati politikát tükröző Keleti Nyitás Kollégium hallgatói különböző előadásokat hallgatnak a témakörben, beszélgetéseket folytatnak, kutatási eredményeket ismernek meg, ezáltal a civil szférában is népszerűsítve a keleti nyitás politikáját.

Koltay András, a Médiatanács tagja szerint fontos szempont a szólásszabadság kiterjedt védelme, amelyet a médiajogász a rendszerváltás egyik fontos vívmányának nevezett. Koltay véleménye szerint ezt akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha a szólásszabadság gyakorlása fáj nekünk, vagy éppen ellenünk hat, vagy bánt minket.

Koltay András előadásában a szólásszabadság mellett a másik aspektusnak a személyiségi jogok védelmét nevezte, amelyet a szólásszabadság, illetve a média képes megsérteni. Hangsúlyozta: a szólásszabadság és a személyiségi jogok ütközésekor a jog nem tud olyan megoldást adni, amely mind a két szemben álló számára „egyaránt üdvözítő és elfogadható”. A kiinduló jog az alaptörvény, amely nem közvetlenül alkalmazott jogszabály, mégis az emberi személyiség számos aspektusát védi, többek között a jó hírnevét, a becsületét, a méltóságát, és biztosítja a szólás és a sajtó szabadságát is – fűzte hozzá.

Utalt arra, hogy a közéletben folytatott vitákra másféle szabályozást kell alkalmazni, mint a magántermészetű vitákra. A Médiatanács tagja emlékeztetett az Alkotmánybíróság (Ab) 1994-es meghatározására, amely szerint hatósági személy, hivatalos személy, illetve a közszereplő politikus az, akinek szűkebb személyiségvédelmi jogai vannak, mint a magánszemélyeknek. Hozzátette azonban, hogy ezt az Ab nem tehette kötelezővé a jogalkalmazó bíróságok számára, ez csak egy kiindulópont. Véleménye szerint ezt a joggyakorlat alaposan kibővítette.

A 2013 márciusában indult kollégium két és fél évig tart, évente négy-öt hétvégén tartanak előadásokat.