Ez Magyarország és Oroszország közös érdeke

Oroszország budapesti nagykövete szerint a magyar–orosz kapcsolatok fejlesztése, a partnerségi viszony elmélyítése a kölcsönösség jegyében mindkét ország közös érdeke.

TK
2013. 10. 05. 20:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyarországon 2009 óta nagykövetként tevékenykedő diplomata hangsúlyozta: öröm, hogy a magyar–orosz kapcsolatok pragmatikusan, üzleti alapon fejlődnek. Emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök januári moszkvai találkozójára, ahol megegyeztek a stratégiai partnerségi viszony fejlesztésében.

Alekszandr Tolkacs sikeresnek ítélte a magyar–orosz kormányközi gazdasági bizottság működését, hozzátette azonban, hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés töredékét használja ki a két fél. Kiemelte, hogy az orosz piacról Magyarország vonult ki 1990 után, a visszatérés azonban sokkal hosszadalmasabb folyamat.

A nagykövet az aradi vértanúkra is kitért előadásában, visszaidézve az osztrák császár és az orosz cár közötti egyezséget, amely a világosi fegyverletételhez vezetett 1849-ben. Emlékeztetett a történelmi tényre, amely szerint a cári csapatok parancsnoka azt kérte az osztrák tábornoktól, ne legyen megtorlás a magyar szabadságharcban részt vevők számára. Az osztrákok ezt megígérték, de nem tartották be a szavukat – fűzte hozzá Alekszandr Tolkacs. „Önök előtt az orosz nagykövet áll, de belorusz vagyok” – mondta a nagykövet, akinek felesége sem orosz származású, a gyerekeik azonban már orosznak vallják magukat, amit a nagykövet természetesnek nevezett.

Alekszandr Tolkacs, aki magyarországi megbízatása előtt Romániában képviselte Oroszországot, utalt arra, hogy a magyaroknak is törekvésük a határokon túl élő honfitársaikkal történő nemzetegyesítés. Ők is törekszenek arra, hogy a rokon orosz népek kölcsönös és önkéntes alapon szorosan együttműködjenek, egyesüljenek – tette hozzá.

A nagykövet ismertette Oroszország külpolitikai törekvéseit, a legfontosabb lépésnek az egykori FÁK-országokkal történő kapcsolatok elmélyítését nevezte. Országa gazdasági kapcsolatai közül kiemelte, hogy az Euroázsiai Unióban vesz részt, amelynek gazdasági alapját az Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán által alkotott vámunió képezi. Hozzátette: minden államot üdvözölnek, amely önkéntes alapon csatlakozni akar ehhez az unióhoz.

Ez azonban nem úgy működik, mint az Európai Unió, ahol „a magyaroknak már ahhoz is engedélyt kell kérniük, hogy a mellékhelyiségbe kimehessenek” – fogalmazott. Alekszandr Tolkacs kiemelte, hogy Oroszország nem akar konfrontálódni az Európai Unióval, arra törekszik, hogy két egyenrangú fél együttműködése legyen.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint, amikor keleti nyitásról beszélünk, akkor nemcsak a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, hanem az orosz és a magyar nép közötti kapcsolatok erkölcsi megújulásról is beszélünk. Továbbá mindazon kulturális környezetről, amely a két nép együttműködését kell, hogy megerősítse – fűzte hozzá Lezsák Sándor.

A Lakiteleki Népfőiskola szervezésében működő, a kormányzati politikát tükröző Keleti Nyitás Kollégium hallgatói különböző előadásokat hallgatnak a témakörben, beszélgetéseket folytatnak, kutatási eredményeket ismernek meg, ezáltal a civil szférában is népszerűsítve a keleti nyitás politikáját.

Koltay András, a Médiatanács tagja szerint fontos szempont a szólásszabadság kiterjedt védelme, amelyet a médiajogász a rendszerváltás egyik fontos vívmányának nevezett. Koltay véleménye szerint ezt akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha a szólásszabadság gyakorlása fáj nekünk, vagy éppen ellenünk hat, vagy bánt minket.

Koltay András előadásában a szólásszabadság mellett a másik aspektusnak a személyiségi jogok védelmét nevezte, amelyet a szólásszabadság, illetve a média képes megsérteni. Hangsúlyozta: a szólásszabadság és a személyiségi jogok ütközésekor a jog nem tud olyan megoldást adni, amely mind a két szemben álló számára „egyaránt üdvözítő és elfogadható”. A kiinduló jog az alaptörvény, amely nem közvetlenül alkalmazott jogszabály, mégis az emberi személyiség számos aspektusát védi, többek között a jó hírnevét, a becsületét, a méltóságát, és biztosítja a szólás és a sajtó szabadságát is – fűzte hozzá.

Utalt arra, hogy a közéletben folytatott vitákra másféle szabályozást kell alkalmazni, mint a magántermészetű vitákra. A Médiatanács tagja emlékeztetett az Alkotmánybíróság (Ab) 1994-es meghatározására, amely szerint hatósági személy, hivatalos személy, illetve a közszereplő politikus az, akinek szűkebb személyiségvédelmi jogai vannak, mint a magánszemélyeknek. Hozzátette azonban, hogy ezt az Ab nem tehette kötelezővé a jogalkalmazó bíróságok számára, ez csak egy kiindulópont. Véleménye szerint ezt a joggyakorlat alaposan kibővítette.

A 2013 márciusában indult kollégium két és fél évig tart, évente négy-öt hétvégén tartanak előadásokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.