– Önt másik hat jogász szakemberrel együtt legutóbb az újonnan létrehozott Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjává választotta meg az Országgyűlés. Három póttag is mandátumot szerzett. A testület nyomban megtartotta alakuló ülését, ahol is ön elnöki megbízatást kapott. Milyennek látja saját tisztségét és a bizottság helyzetét a közjogi rendszerben?
– A pozícióm egyszerre hordoz magában régi és új vonásokat. A Nemzeti Választási Bizottság – amely a korábbi Országos Választási Bizottság (OVB) legtöbb feladatát, jogkörét átvette – a választások legfőbb döntéshozó fóruma. Alapvetően arról gondoskodik, hogy az országgyűlési, az önkormányzati, az európai parlamenti választások rendben, szabályszerűen bonyolódjanak le. Hasonló feladatkört lát el a testület az országos nemzetiségi választások, a népszavazások és a népi kezdeményezések esetében is. Hozzáteszem, az NVB csak egy a választási bizottságok közül, az ilyen testületek rendszere a maga egészében garantálja a szavazás tisztaságát.
– Melyek a fő újdonságok a választási bizottság életében?
– Az OVB-nek öt választott tagja volt, a Nemzeti Választási Bizottság hét ilyen tagból áll. Eltérés az is, hogy a tagokat az Országgyűlés most a köztársasági elnök javaslatára választotta meg, korábban az illetékes miniszter terjesztette elő a személyi indítványt. Szerintem a különbség lényeges, hiszen az, hogy a jelölés joga az állam első emberét illeti meg, mindenképpen növeli a választási bizottság legitimációját. Részben persze a feladatok is változnak, elég csak arra utalnom, hogy immár a parlamenti választásokon a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgárok is részt vehetnek, levélszavazás útján. Ennek szervezése a választási iroda feladata ugyan, a szükséges döntéseket azonban a Nemzeti Választási Bizottság hozza meg.
– Többen úgy vélik, hogy az új választási eljárási törvény túlságosan sok hatáskört adott a Nemzeti Választási Bizottságnak. Ezt egyebek közt abból vonják le, hogy mostantól a parlamenti választások idején megyei, fővárosi pártlistára ugyan nem kell szavazni, a 106 egyéni választókerületi bizottság határozata ellen bejelentett fellebbezéseket viszont az NVB bírálja majd el. Önnek mi erről a véleménye?
– Nem a hatáskörünk növekszik, hanem a feladatunk lesz több. A területi választási bizottságok ugyanis az időközi és az általános helyhatósági választások idején a jövőben is ellátják feladatukat, első fokú döntéseik ellen továbbra is az NVB-hez lehet fordulni. A különbség annyi, hogy mostantól az országgyűlési választásokon első fokú választójogi fórumként az egyéni választókerületi bizottságok járnak el, az ő határozataik támadhatók meg fellebbezéssel a Nemzeti Választási Bizottság előtt. Megnövekedett feladatainkat változatlanul másodfokú hatóságként teljesítjük.
A teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
Kulcsár Anna
