Szél Bernadett (LMP) azt az ígéretet kérte számon a kormányon, hogy őszre kidolgozzák-e az anonim szülést lehetővé tevő törvénytervezetet. Szerinte az anonim szülés hatékony eszköz lehet az abortuszok, csecsemőgyilkosságok megakadályozására. Hozzátette: évente a becslések szerint száz újszülöttet öl meg az anyja. Javaslata szerint a szülést titokban tartani akaró anya a kórházi adatlapon egy fiktív néven szerepelne, a gyermek hathetes korában örökbe adható lenne és 14 éves korában megismerhetné szülőanyját.
Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, a szakmai kollégium illetékes tagozatai nem támogatják az anonim szülést, amit a várandósság alatti szűrővizsgálatok miatt sem tartanak kivitelezhetőnek. Ha nem dokumentálják a szülés tényét – folytatta –, lényeges információkat hagynak ki egy nő kortörténetéből, ez pedig korlátoz későbbi objektív orvosi döntéseket.
Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy október 5-e a pedagógusok világnapja volt, Magyarországon ez a nap a tiltakozás szombatja volt. Hozzátette: az MSZP egyetért azzal, hogy a pedagógusok béremelést kapnak, de az életpályamodellt „hibás terméknek”, szakmailag gyenge munkának nevezte.
Hoffmann Rózsa, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára szerint a béremelés az első lépés a pedagógusok helyzetének javításában. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy 160 ezer ember között mindig található 10-20 vagy 100 ember, aki tiltakozik. Azt kérdezte, hogy 2011-ben a köznevelési törvény elfogadásakor miért nem élt az MSZP azzal, hogy módosító javaslatokkal tegye jobbá az előterjesztést.
Hidvéghi Balázs (Fidesz) az aradi vértanúk kapcsán arról beszélt, hogy a nemzeti érdekek védelme napjainkban sem könnyű, csatákat ma is szükséges vívni, de a célt, a szuverenitás védelmét nem adhatják fel, nem engedhetnek „a negyvennyolcból”. Hozzátette: a vértanúk közül sokan nem magyar származásuk voltak, és Magyarországot különös büszkeséggel tölti el az ő kiállásuk.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azon véleményének adott hangot, hogy a 1848-49-es szabadságharc a magyar történelem olyan pontja, amiről közmegegyezés alakult ki. Méltatta a honvédsereget, amely kezdetben hatalmas anyagi és szakmai hátrányban volt a Habsburgok csapataival szemben, de néhány hónap alatt olyan hadsereg jött létre, amelyet csak a kor legnagyobb hadserege tudott legyőzni.
Aradszki András (KDNP) az ENSZ szeptember végén nyilvánosságra hozott, az éghajlatváltozásról szóló jelentésével összefüggésben közölte, a globális felmelegedés az emberi tevékenységre, a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű égetésére vezethető vissza.
Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára szerint indokolt az éghajlatváltozással kapcsolatos feladatok stratégiai megközelítése, ezért készült el 2008-ban a nemzeti éghajlat-változási stratégia.
Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a hidegháború után a nyugati államok részéről megjelentek a puha eszközök, ezek közé sorolta „a kibogozhatatlan alapítványi hálózatokat”, amelyek segítségével megpróbálták az ellenzékieket kiképezni. Szerinte ez a technika Magyarországon is tetten érhető, példaként a Clinton családhoz köthető Center for American Progress intézetet említette, amely szerinte Bajnai Gordon exkormányfő egyesületét is támogatta.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék jelentése szerint a Jobbik hárommillió forint támogatást kapott külföldiektől, e szerint az ellenzéki párt is ügynökszervezet. Hozzátette: nem lenne jó, ha cirill betűs jogszabályokat ültetnének át a magyar jogba; vannak, akik Brüsszelt másolják, vannak, akik Oroszországot vagy Iránt, mindkettő veszélyes.
