Szél Bernadett (LMP) azt az ígéretet kérte számon a kormányon, hogy őszre kidolgozzák-e az anonim szülést lehetővé tevő törvénytervezetet. Szerinte az anonim szülés hatékony eszköz lehet az abortuszok, csecsemőgyilkosságok megakadályozására. Hozzátette: évente a becslések szerint száz újszülöttet öl meg az anyja. Javaslata szerint a szülést titokban tartani akaró anya a kórházi adatlapon egy fiktív néven szerepelne, a gyermek hathetes korában örökbe adható lenne és 14 éves korában megismerhetné szülőanyját.
Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, a szakmai kollégium illetékes tagozatai nem támogatják az anonim szülést, amit a várandósság alatti szűrővizsgálatok miatt sem tartanak kivitelezhetőnek. Ha nem dokumentálják a szülés tényét – folytatta –, lényeges információkat hagynak ki egy nő kortörténetéből, ez pedig korlátoz későbbi objektív orvosi döntéseket.
Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy október 5-e a pedagógusok világnapja volt, Magyarországon ez a nap a tiltakozás szombatja volt. Hozzátette: az MSZP egyetért azzal, hogy a pedagógusok béremelést kapnak, de az életpályamodellt „hibás terméknek”, szakmailag gyenge munkának nevezte.
Hoffmann Rózsa, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára szerint a béremelés az első lépés a pedagógusok helyzetének javításában. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy 160 ezer ember között mindig található 10-20 vagy 100 ember, aki tiltakozik. Azt kérdezte, hogy 2011-ben a köznevelési törvény elfogadásakor miért nem élt az MSZP azzal, hogy módosító javaslatokkal tegye jobbá az előterjesztést.
Hidvéghi Balázs (Fidesz) az aradi vértanúk kapcsán arról beszélt, hogy a nemzeti érdekek védelme napjainkban sem könnyű, csatákat ma is szükséges vívni, de a célt, a szuverenitás védelmét nem adhatják fel, nem engedhetnek „a negyvennyolcból”. Hozzátette: a vértanúk közül sokan nem magyar származásuk voltak, és Magyarországot különös büszkeséggel tölti el az ő kiállásuk.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azon véleményének adott hangot, hogy a 1848-49-es szabadságharc a magyar történelem olyan pontja, amiről közmegegyezés alakult ki. Méltatta a honvédsereget, amely kezdetben hatalmas anyagi és szakmai hátrányban volt a Habsburgok csapataival szemben, de néhány hónap alatt olyan hadsereg jött létre, amelyet csak a kor legnagyobb hadserege tudott legyőzni.
