Mégis semmisek a 2006-os tömegoszlatás kapcsán a hivatalos személyek elleni erőszak, rongálás, garázdaság miatt hozott ítéletek. Korábban ezeket azért próbálta semmissé tenni a kormány, mert az ítéletekben csak a rendőri jelentésekre, tanúvallomásokra alapoztak. A döntés ellen azonban mintegy húsz ítélkező bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, amely most jóváhagyta azt. Az Ab szerint nem sérti a jogállamiság követelményét, ha jogerős bírósági ítéletek megváltoztatása kizárólag az elítéltek javára történik.
A bírák szempontrendszere legitim volt, a jogbiztonságot, a bírák függetlenségét, vagy adott esetben az eljáró rendőrök személyiségi jogait, emberi méltóságát jelölték meg, de az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy ezek nem megfelelőek ebben az esetben, és alkotmányosnak találta a semmisségi törvényt – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma reggel című műsorában.
• Nem vonják felelősségre azokat az ügyészeket és bírákat, akik hamis rendőri jelentések alapján vádoltak meg, illetve ítéltek el a 2006. őszi eseményeket követően olyan személyeket, akiket valójában az egyenruhások bántalmaztak – ezt a Legfelsőbb Bíróság volt tanácsvezető bírája közölte a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
• Meghamisították a tényeket, az áldozatokból csináltak tetteseket – az MNO összeállítása a 2006. október 23-ai rendőri erőszakról.
Itt a fő kérdés az volt, hogy a jogerős ítéleteket át lehet-e törni, meg lehet-e változtatni, és az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy kivételes esetekben erre van lehetőség – mondta ifj. Lomnici Zoltán, aki egyetért Salamon László alkotmánybíró érvelésével. Eszerint nem fogadható el az alkotmánybírósági határozat azon része, mely az eset kapcsán párhuzamot von az amnesztiával, hiszen itt eleve nem bűnös személyekről van szó, hanem a rendőri erőszak, a rendőri attak áldozatairól, akiket nem szabad kriminalizálni.
Úgy vélte: precedensértékű a döntés, immár az Alkotmánybíróság is megfogalmazta azt, hogy a békés tüntetőkkel szemben a rendőrségnek önmérsékletet kell tanúsítania. Hangsúlyozta: a semmisségi törvény attól is megóvta a magyar államot, hogy jóvátételt kelljen fizetnie a rendőri erőszak miatt. Itt elévülési időn belül több eljárás is indulhatott volna, sőt akár nemzetközi bírósághoz is fordulhattak volna az érintettek – emelte ki. Leszögezte: megítélése szerint a 2010 előtti Alkotmánybíróság nem úgy döntött volna, mint a mostani testület, mely szakított az eddigi gyakorlattal, és helyes verdiktet hozott.
