Szegénység: érdekes adatok láttak napvilágot

Október 17-én tartják világszerte a szegénység elleni küzdelem világnapját.

WL
2013. 10. 17. 5:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ENSZ Közgyűlése 1992-ben a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17-ét. A közgyűlés felkérte a tagállamokat, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység visszaszorításával kapcsolatos tevékenységük bemutatásának. Magyarországon ma több rendezvényt is tartanak, hogy felhívják a figyelmet a szegények helyzetére.

A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a szegények problémájára, ugyanis az ő érdekérvényesítő képességük meglehetősen csekély. Magyarországon elsősorban a gyermekek, az idősek, az alacsony iskolázottságúak, a kistelepüléseken élők, a romák, a betegek és a fogyatékkal élők a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok.

Az ENSZ Gyermekalapjának (Unicef) magyar bizottsága az MTI érdeklődésére arra hívta fel a figyelmet, hogy ma Magyarországon minden második gyermek nélkülöz valamilyen szempontból. Az alapvető szükségletek (étkezés, ruházkodás) az alacsony jövedelmű családokban sérülnek a leginkább. Az Unicef szerint különösen veszélyeztetettek azok a gyermekek, akiknek szülője alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli vagy egyedül gondoskodik gyermekéről.

A szervezet 2013-as jelentése rámutatott arra, hogy Románia minden szempontból a legrosszabbul teljesítő országok között van, de közvetlenül előtte az Egyesült Államok található, amely viszont a világ egyik leggazdagabb országa. A nyugat-európai országok az élmezőnyben helyezkednek el, míg a kelet-közép-európai államok lassan felzárkóznak mögéjük. Különösen jól látható ez Szlovénia és Csehország esetében, amelyek az oktatási, egészségügyi és az anyagi helyzet szempontjából a mezőny élvonalába tartoznak.

A szervezet jelentése kitér a gyermekek szubjektív értékelésére is, azaz arra, hogy ők maguk miként látják a jóllétüket. E szerint például a gazdasági krízis sújtotta Görögország – amely egyébként a lista végén szerepel –, a gyermekek értékelése alapján az egyik legjobb hely. Hasonlóan jól teljesített Olaszország, Lettország, Észtország és Spanyolország is. Ezzel szemben a gyermekek sokkal rosszabbul érezték magukat annál, mint amit az objektív mérőszámok mutattak Németországban, Lengyelországban, Luxemburgban és Kanadában.

Mind az objektív, mind a szubjektív értékelés szerint Hollandiában és a skandináv országokban a legjobb a gyermekek helyzete.

Magyarország a 29 vizsgált ország között a 20. helyen végzett. A régió országaival összehasonlítva Lengyelországnál, Szlovákiánál és Romániánál is jobb eredményt ért el. Az Unicef az egészségügyi helyzettel kapcsolatban megjegyezte: Magyarországon a legmagasabb a védőoltásban részesülő gyermekek aránya, de a koraszületések száma is itt a legnagyobb.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.