A fideszes országgyűlési képviselő, Csepel díszpolgára a XXI. kerületben rendezett október 23-i megemlékezésen hangsúlyozta: ma Magyarországon szabadságharc folyik, és ezt csak a szeretet ereje nyerheti meg. Át kell lépni azon a gyűlölethullámon, ami következni fog, „de meg kell nyerni a választást, mert nem engedhetjük meg, hogy újra belefogjanak abba a mély rombolásba”, amelyet nyolc éven keresztül csináltak – fogalmazott a politikus.
Wittner Mária kiemelte: ugyan emlékezünk az 1956-os forradalomra, de „visszajönnek, letagadják, rombolnak”, leteszik az esküt, hogy a magyar nép érdekében irányítják és kormányozzák az országot, miközben kifosztják az embereket, elveszik az életteret az embertől. Pedig 1956-ban nem jobbítani akarták a szocializmust – mutatott rá. A baloldali értékrendről azt mondta, ha ez azt jelenti, hogy kifosztják az országot, akkor helyénvaló ilyen értékrendről beszélni, mert ezt csinálják, de ha „szociális érzékenységre hivatkoznak, akkor fogják be a szájukat”.
A politikus szerint annak idején a népi demokráciának nem kellett a tudás és a szeretet. Márpedig aki ennyire irtózik a szeretettől, az csak a sátán lehet – vélekedett. Hozzátette: ma Magyarországon a legnagyobb és végső harc folyik a sátán és Isten angyalai között. Az eseményen, amelynek helyszíne a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium volt, Wittner Mária kifejtette: a lyukas zászló szimbolizálja a forradalmat. Nagy az értéke, hiszen bár azért lyukas, mert a Rákosi-címert kivágták, a lyuk lehet Krisztus sebe, golyó ütötte seb is, mert annyian meghaltak a történtek miatt – mondta.
Úgy fogalmazott: ő a lyukas zászlón Jézus töviskoszorús fejét látja. A politikus kiemelte: a fiatalok, akik a barikádokra mentek, nem féltek, hogy elveszíthetik az életüket. Arról is beszélt, hogy Tóth Ilonának különös sors jutott, ugyanis október 23-án született, és ez a dátum megpecsételte a sorsát. Hazaszeretete, embersége miatt ő lett Magyarország egyik áldozati báránya. Egész jelleme, hite predesztinálta erre, és megölték, meggyalázták hitében, hazaszerettében, orvosi mivoltában – idézte fel. Úgy vélte, Tóth Ilonán keresztül az egész forradalmat meggyalázták, hiszen nyilvános elsőfokú tárgyalásával be kellett bizonyítani a világnak, ha egy szigorló orvos képes arra, amivel vádolták, „milyenek lehettek a pesti srácok az utcán”. A forradalmat leverték, „a halálgyár működött válogatás nélkül”, a nép nevében – emlékeztetett. Mint mondta, most együtt emlékezünk azokra, akik még mindig arccal lefelé fekszenek a sírban.
