Kijelentette: mind a 14 operatív programban zajlik a kifizetés, eddig összesen 1507 milliárd forintnyi európai uniós támogatást fizettek ki, és a kifizetések összege az év végéig várhatóan megközelíti az 1600 milliárd forintot. Ezzel az uniós intézményrendszer Magyarországon „az elmúlt évekre nem jellemző” sikert ért el – mondta.
A magyar költségvetésbe Brüsszelből 2013. december végéig 3 milliárd euró, nagyjából 900 milliárd forint folyik be – tette hozzá.
Lázár augusztus 12-én jelentette be: a kormány sürgős akciótervet dolgoz ki a 2007–13-as uniós időszak forrásvesztésének megelőzésére, miután az EU az időszak 15 magyar operatív programjából 13-at nem finanszíroz.
Ezt követően a politikus szeptember 9-én megállapodott Johannes Hahnnal, s Magyarország elfogadta az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások ötszázalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyarnyelv-tudás követelménye érint.
Lázár János közlése szerint a munka felgyorsításával célul tűzték ki, hogy 2014-ben a 2007-2013 közötti pénzek lehívása érdekében 2000 milliárd forint kifizetése történjen meg, amelyért a Miniszterelnökséget és a tárcákat közös felelősség terheli. Hangsúlyozta: augusztus elsején – amikor a fejlesztéspolitika felügyeletét kormánybiztosként átvette – 14 operatív programból 13 fel volt függesztve. „A Brüsszellel való kapcsolatunkat 3 milliárd eurónyi vita jellemezte”, és az a veszély fenyegetett, hogy 570 milliárd forint támogatást elveszít az ország a jelenlegi hétéves fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló 8200 milliárd forintból, és a kifizetések is lelassultak.
Az évet értékelő sajtótájékoztatóján az államtitkár kijelentette: a fejlesztési ügynökség, a fejlesztési tárca és a kormány munkatársai jó munkát végeztek. Hozzátette: a 8200 milliárd forintos keretösszeget kimerítve 8900 milliárd forint összértékű pályázatra vállaltak kötelezettséget, és minden pályázatot kiírt az NFÜ, miközben az idén augusztusban még 500 milliárd forintnyi pályázat nem volt kiírva.
A január elsejétől életbe lépő változások közül kiemelte: az ügynökség befejezi tevékenységét, a munkatársak közel fele – az irányító hatóságok vezetői, a szakmai vezetők – a tárcákhoz kerülnek. A dolgozók másik része, a központi felügyelet és a koordináció a Miniszterelnökségen fog dolgozni. Elmondta: az új működési rend végleges jóváhagyását Brüsszelből várhatóan januárban kapják meg, de Johannes Hahn uniós biztos támogatásáról biztosította a kialakított modellt.
Beszámolt arról is, hogy 46 ezer támogatási szerződés felülvizsgálatát kezdte meg az ügynökség, közöttük 300 offshore céget vagy „együttműködni nem akaró céget” biztosan találtak már. A 46 ezer cég átláthatósági vizsgálata folyamatos. „Az a vélelem, miszerint ezeknek a pénzeknek egy része elhagyta az országot, mégiscsak megáll" – fogalmazott. Hozzátette, hogy az érintett pályázatoktól az NFÜ eláll, és a pénzeket visszaköveteli.
Lázár János úgy vélte, hogy a fejlesztési területen megkezdődött a rendteremtés, átláthatóvá, rendezetté, gyorssá, követhetővé, és az országot egyértelműen szolgáló rendszerré próbálják alakítani a fejlesztési pénzek rendszerét. Szavai szerint eddig 55 ember lépett ki a fejlesztési ügynökségtől. További munkatársak kilépése várható, akik nem tudtak azonosulni a megfogalmazott alapelvekkel, közöttük azzal, hogy Magyarország érdekeit képviseljék Brüsszelben, ne Brüsszel érdekeit Budapesten – mondta. Közölte azt is: a sajtó által feltárt hibákra és kritikáira képesek és készek reagálni.
