Belföldről induló külföldi kritika

Kumin Ferenc szerint a Gyurcsány-féle DK angol nyelvű hírportálja egyoldalú képet ad Magyarországról.

– A Nézőpont Intézet közelmúltban publikált éves felmérése szerint 2013-ban Magyarország többet és jobban szerepelt a világsajtóban, mint egy évvel korábban. Ezt az ön tapasztalatai is alátámasztják?
– Mondjuk azt, hogy nem áll ellentétben a vizsgálat eredménye a saját benyomásaimmal, de nehéz egyértelmű kijelentéseket tenni. A Nézőpont Intézet kvantitatív elemzést végez, azaz a híradások darabszámából indul ki. Mi azonban a munkánk közben azt nézzük, hogy melyik hírt kapják fel sokan, melyik tűnik kifejezetten izgalmasnak vagy rázza meg a magyar közvéleményt. Egy-egy nagy feltűnést keltő híradás igen csalóka. Azt a benyomást kelti, hogy hatalmas figyelem összpontosul Magyarországra, miközben a Nézőpont Intézet kutatásában az adott hír is éppúgy egy darabnak számít, mint ahogyan egy másik, kevésbé izgalmas híradás. A híradások számának havi bontását illetően azonban mi is úgy éreztük, hogy a múlt év elején volt intenzív érdeklődés a külföldi sajtó részéről Magyarország iránt. Ez a tendencia márciusban érte el a csúcspontot, és szeptemberben volt a legalacsonyabb.

– Többször is hangsúlyozta, hogy a Kormányzati Információs Központnak az a feladata, hogy a sajtószabadság teljes tiszteletben tartása mellett fölhívja a külföldi újságírók figyelmét az általuk készített anyagokban szereplő tárgyi tévedésekre. Bár elméletben ezt a kettőt könnyen szét lehet választani, a gyakorlatban többször kerültek olyan helyzetbe, amikor a sajtószabadság megsértésével vádolták meg önöket. Hol a határ a kettő közt?
– A sajtószabadságot eminens módon tiszteletben tartjuk. Mi kizárólag a tárgyi tévedésekre hívjuk fel az újságírók figyelmét, és mindenki, akivel kapcsolatba kerülünk a munkánk közben, pontosan tudja, hogy kik vagyunk, minek a nevében végezzük a munkánkat, miben vagyunk érdekeltek. Ezt soha nem is titkoljuk, és betartjuk azokat az általános szabályokat, amelyek egy kormányzati egységre vonatkozóan általában világszerte érvényesek. Érdemes ugyanakkor megnézni más szervezeteket, amelyek rendszerint a Magyarországról külföldön alkotott képet formálják, miközben közel sem teszik olyan nyilvánvalóvá, pontosan kinek a nevében beszélnek, milyen érdekeket szolgálnak. Ők azok, akik kijátsszák a sajtót, s akiknek a tevékenységével kapcsolatban etikai kérdések merülnek fel.

– A Nézőpont Intézet tájékoztatóján arról beszélt, hogy a torz tudósítások többsége mögött nem rossz szándék, hanem egyszerű emberi tévedések állnak. Az interneten azonban bőven akad olyan idegen nyelvű hírportál, blog, amelyet a jelenlegi ellenzéki erőkhöz köthető emberek írnak, és amely – noha a függetlenség látszatát igyekszik kelteni – egyértelműen propagandisztikus célokat szolgál. Továbbra is igaz, hogy a baloldaliak és a liberálisok jobban tudják exportálni a belpolitikát?
– Ez így van. A jelenlegi ellenzéki erők, baloldaliak, liberálisok, hagyományosan törekszenek arra, hogy jó kapcsolatot ápoljanak a külföldi újságírókkal, külföldi véleményformálókkal, s ebben a mai magyar ellenzéknek is helyzeti előnye van. Ez azonban az idő múlásával fokozatosan csökken. Nem állítom, hogy az egyensúly beállt volna, de kezd megváltozni, egyszerűen azért, mert lecserélődnek a szereplők. Nyugdíjba mennek az idősebb újságírók, akik hagyományosan a baloldallal tartották a kapcsolatot különböző okokból kifolyólag. A fiatalabb generáció pedig, úgy látom, igyekszik magát tartani az újságírói szakma azon elvárásához, amely megköveteli a kiegyensúlyozottságot, és nem tartja elfogadhatónak, hogy mindig csak az egyik oldalhoz közeli elemzők vagy szereplők nyilvánuljanak meg egy adott kérdésben.

De továbbra is úgy tűnik, az ellenzék nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy külföldön, elsősorban angol nyelven elmondja a saját véleményét, történeteit. A Gyurcsány-féle DK például – véleményem szerint saját erején felül – tart fenn egy komplett hírportált, amely naprakész, jó angolsággal készül. Ha valaki csak azt olvassa, finoman szólva is egyoldalú képet kap Magyarországról. Ehhez hozzájön az is, hogy sok országban, így például az Egyesült Államokban is rengeteg olyan magyar származású ember van, aki már évek óta kint él, szimpátiával viseltetik a baloldal iránt, és tudatosan, intenzíven próbálja befolyásolni a közvéleményt. Ismerjük őket. Nincsenek sokan, az aktivitásuk miatt mégis nagy a befolyásuk.

A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.