A Fővárosi Törvényszék azt közölte, hogy egy hete, március 18-án hozott végzésével „helybenhagyta S. Gábor előzetes letartóztatását abban a büntetőügyben, melyben a Központi Nyomozó Főügyészség jár el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt”. A végzés szerint „az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a gyanúsított terhére rótt cselekmények tárgyi súlyára, a kiszabható büntetés mértékére, valamint S. Gábor kapcsolatrendszerére és a hamis úti okmány megszerzésére utaló adatokra tekintettel alaposan feltehető, hogy a gyanúsított jelenléte az eljárási cselekményeknél csak a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával biztosítható”.
A törvényszék szerint megalapozottan következtetett az elsőfokú bíróság arra is, hogy „a gyanúsított a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás eredményességének meghiúsítására törekszik, így alappal feltehető, hogy a szabadlábon hagyása esetén a bizonyítási eljárás megnehezítésére vagy meghiúsítására törekedne”.
A döntés szerint ugyancsak helyesen állapította meg a bíróság, hogy „S. Gábor – akivel szemben más büntetőeljárás is folyamatban van – vonatkozásában megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el”.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság két hete helyezte előzetes letartóztatásba az MSZP volt elnökhelyettesét, akit költségvetési csalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítanak.
A volt szocialista politikus ügyvédje, Nagy István a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló tárgyalás szünetében újságírókkal azt közölte: Simon Gábor valamennyi gyanúsítás vonatkozásában tagadta, hogy bűncselekményt követett el, a közokirat-hamisításról pedig azt mondta, hogy kifejezetten provokációnak tartja.
Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) főügyésze március 10-én azt közölte az MTI-vel, hogy újabb bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg Simon Gábor volt MSZP-s országgyűlési képviselőt, és kihallgatása után őrizetbe is vették. A főügyész szerint Simon Gábor egy afrikai ország hamis útlevelét szerezte meg, amely saját személyi adatait tartalmazta. Ezután megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával kérésére egy magyar banknál bankszámlát nyitott. A cselekmény felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás megalapozott gyanújának megállapítására alkalmas.
Később kiderült, Simon bissau-guineai útlevéllel nyitott számlát, ráadásul édesanyja családnevére. Segítőtársa pedig Welsz Tamás volt, aki múlt héten bizonyítékokat adott át a rendőröknek, ám intézkedés közben elhunyt.
Simon Gábor ügyét az Országgyűlés mentelmi bizottsága is vizsgálja. Rubovszky György elnök hétfőn bejelentette, három jogcímen is visszakövetelhetők az MSZP volt elnökhelyettesétől a számára képviselőségének ideje alatt kifizetett juttatások. A politikus kedden a Ma Reggelben azt is elmondta, hogy a bizottság március 31-ig lezárja jelentését, elfogadása után pedig még aznap elküldi az Országgyűlés elnökének, ezt követően lesz nyilvános.
A Fidesz kezdeményezi Mesterházy Attila MSZP-elnök meghallgatását az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén a Simon-ügyben. Ismert, az Index arról írt, hogy nemcsak Simon Gábornak, hanem további nyolc magyar állampolgárnak is volt bissau-guineai útlevélre nyitott számlája a MagNet Bankban. A Magyar Nemzet pedig arról számolt be, hogy több szocialista politikusnak is volt afrikai útlevele.
A Magyar Nemzet február 4-én írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő, aki az MSZP elnökhelyettese volt, február 6-án közölte, hogy a szocialista pártban viselt minden tisztségéről lemond, kilép a pártból, visszalép a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését.
