A Fidesz által jegyzett hétfő délutáni kommünikében az áll, a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén a kormánypárti képviselők kezdeményezni fogják ténymegállapító vizsgálat lefolytatását Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese és más szocialista politikusok eltitkolt afrikai útlevele ügyében. A meghallgatásra a bizottság idézni fogja Mesterházy Attilát, mert Welsz Tamás halála után ő maradt az utolsó, „aki erről a borzalmas szocialista bűnregényről információkkal rendelkezhet”.
Hangsúlyozzák: a szocialisták elnökének, mint közreműködésre kötelezett személynek a törvény értelmében kötelessége lesz megjelenni a bizottság előtt. Mivel egyedül Welsz Tamás tudott arról, hogy az MSZP-ben kiknek volt hamis afrikai útlevelük, és kik nyitottak ezek segítségével titkos bankszámlákat, tőle halála miatt sajnos ezeket az információkat már nem fogja megtudni senki. A szocialisták körüli hamisútlevél-botrány példátlan bűncselekmény-sorozat, és súlyos nemzetbiztonsági kockázatot is felvet. A kialakult helyzetben Mesterházy Attilának kell megválaszolnia, hogy kik azok az MSZP-s politikusok, akiknek hamis útlevele van – fejtették ki.
Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója hétfőn reggela Lánchíd Rádiónak azt nyilatkozta, mivel nem életszerű, hogy az MSZP elnöke semmit sem tudott helyettese ügyéről, meg kell jelennie a nemzetbiztonsági bizottság előtt.
Három jogcímen is visszakövetelhetők Simon Gábortól, az MSZP volt elnökhelyettesétől a számára képviselőségének ideje alatt kifizetett juttatások – mondta Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke hétfőn, a testület zárt ülése után újságíróknak.
A közleményben kitértek arra is: a kötelezettség megállapításáról a bizottság a nemzetbiztonsági kötelékbe tartozó személyekről feles többséggel, más személyek esetén kétharmaddal határoz. A közreműködésre kötelezettet adatszolgáltatási, megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettség terheli. A meghallgatás legkorábban 8 nap múlva, azaz április 3-án lehetséges.
Ismert, a Simon-üggyel összefüggésbe hozott vállalkozó csütörtökön halt meg. Az ügyben betöltött szerepéről hivatalosan keveset tudni. Sajtóhírek szerint egy házkutatás során az ő lakásából került elő Simon Gábor Gabriel Derdak névre kiállított, de Simon fényképét és adatait tartalmazó bissau-guineai útlevele is, amelyet egy nagyobb összeget tartalmazó bankszámla nyitásánál használtak. A Simon-ügy eddigi fejleményeiről ITT olvashat. A férfi lapinformációk szerint hosszabb ideje Simon Gábor „pénzügyi bizalmasa” volt. A házkutatáson a nyomozók tucatnyi afrikai útlevélre bukkantak, ezek között volt kitöltött, de úgynevezett biankó okmány is.
Nemcsak Simon Gábornak, hanem további nyolc magyar állampolgárnak is volt bissau-guineai útlevélre nyitott számlája a MagNet Bankban – tudta meg az Index. A Magyar Nemzet pedig arról írt, hogy több szocialista politikusnak is volt afrikai útlevele.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) péntek esti budapesti sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint nem találtak külsérelmi nyomot Welsz Tamáson az igazságügyi orvosszakértők jelenlétében elvégzett boncolás során. Kovács Viktória, az ORFK szóvivője elmondta: Welsz Tamás maga jelentkezett a rendőrségnél annak érdekében, hogy önként átadjon „birtokában lévő dolgokat”, s mint a Magyar Nemzet megírta, a hatóságok végül át is vettek tőle több, bizonyító erejű dokumentumot.
A körülötte kialakult botrányok miatt lemondott Simon Gábor országos listás mandátumát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Keller Lászlónak adja ki. A testület hétfői ülésén a tagok felhatalmazták Patyi András elnököt, hogy a megbízólevelet adja át Kellernek. A választási eljárási törvény szerint akkor, ha az országos listán megválasztott képviselő „kiesik”, a helyére a jelölőszervezet – ebben az esetben a Magyar Szocialista Párt – 30 napon belül jelentheti be a mandátumot szerző jelöltet (aki szerepelt a párt országos listáján 2010-ben) az NVB-nél. Az MSZP azonban nem jelezte az NVB-nek a 30 napos határidőn belül, hogy kinek kéri a megüresedett mandátumot, ezért a testület a pártlistán soron következő politikusnak adja ki a mandátumot.
Molnár Zsolt, az MSZP kampányfőnöke az Indexnek azt mondta, „úgy gondolták, a közvéleményt joggal irritálná, ha a párt valamelyik politikusa az utolsó egy hónapra egy már nem működő parlamentben mandátumot szerezne”. Kellernek egyébként nem lesz lehetősége esküt tenni, így hivatalosan nem is lesz képviselő.
Keller László 1985-ben lépett be az MSZMP-be, az MSZP-nek alapítása óta volt tagja. 1994-ben országgyűlési képviselővé választották Pest megye 9. számú, Budaörs központú választókerületében, 1996-ban a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára lett. 2002–2004 között a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi politikai államtitkára volt. Sikertelen működését botrányok sora kísérte. 2006-ban Törökbálint polgármestere lett, ezt a pozíciót 2008-ig töltötte be, amikor a helyi képviselő-testület feloszlatta magát.
Keller párttagságát 2013 júniusában törölték, mert a politikus pénzügyi visszaélésekkel vádolta meg a váci polgármestert – aki válaszul a párt megyei etikai bizottságához fordult. A volt közpénzügyi államtitkár a döntés ellen fellebbezett, az országos etikai testület pedig az elsőfokú eljárás megismétléséről hozott határozatot. Azt megelőzően 2012 júniusában az MSZP Pest megyei etikai bizottsága egyszer már kizárta a pártból Kellert, azonban azt a határozatot eljárási hibák miatt megsemmisítette az MSZP országos etikai és egyeztető bizottsága.
