A vád szerint 2006. szeptember 18-án éjszaka, a székház körüli események nyomán Gergényi Péter – másodrendű vádlott – volt budapesti főkapitány M. Gábor rendőr alezredest – a negyedrendű vádlottat – jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.
A Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa előtt folyó per keddi tárgyalásán Tóth Gábor volt és Tóth Tamás jelenlegi budapesti főkapitányt a negyedrendű vádlott védőjének indítványára hallgatták meg. A tanúkat az ügyvéd M. Gábor szakmai felkészültségéről és személyiségéről kérdezte.
Nem volt egyszemélyi vezetője a rendőri biztosításnak a tévéostromnál, ez okozta a kudarcot – mondta a jelenlegi országos főkapitány a Gergényi-perben. Papp Károly azért is hibáztatja Gergényi Pétert, hogy a Szabadság téren nem alakítottak ki vezetési pontot, és későn rendelték el a riadót.
Bár tanúként hallgatták ki, parancs iránti engedetlenség gyanúját veti föl a bíró szerint, hogy felettese utasítása ellenére Kalmár Tamás volt rendőr alezredes az egységével együtt elhagyta az ostromlott tévé épületét 2006 szeptemberében, írta a Magyar Nemzet.
Még a rendőrség számára fővárosi viszonylatban talán legdurvább biztosítási feladatokat jelentő Fradi–Újpest-meccs sem hasonlítható ahhoz, ami 2006 szeptemberében a tévészékház ostrománál történt – mondta egy rendőr tanú az események kapcsán a rendőri vezetők ellen indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Közös parancsnoki döntés volt, hogy az életveszélyessé váló füst miatt hagyják el az MTV-székházat az azt védő rendőrök – mondta az ottani állomány irányításában részt vevő, ma már nyugalmazott rendőr százados a február 4-i tárgyaláson. A januárban meghallgatott komlói rendőrök hiányos felszerelésről, széteső irányításról és folyamatos életveszélyről számoltak be.
2006. szeptember 18-án a fővárosba vezényelt rendőrök több tanú vallomása szerint is azzal indultak útnak, hogy ez csak gyakorlat.
Annak ellenére, hogy a közrendőröket irányítás nélkül hagyták, felsőbb szinteken állandó volt az egyeztetés az ostrom alatt, és Gergényi is a helyszínen lehetett.
Korábban elismerte az országos rendőrfőkapitány volt általános helyettese, hogy Gyurcsány Ferenc utasítottaa tévészékház ostromakor. Továbbá a Demokratikus Koalíció ok nélkül vádolta hamisítással a távirati irodát, amiért Kondorosi Ferenc tanúvallomásáról tudósítva azt írta: Gyurcsány „a minisztériumot megkerülve, közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel”.
Tóth Gábor a tárgyaláson elmondta, hogy 2006 őszén a főkapitány bűnügyi helyetteseként dolgozott, ismerte M. Gábort, de közvetlen munkaviszonyban nem állt vele. Budapesti rendőrfőkapitánynak 2007. július elsején nevezték ki. M. Gábort hivatali ideje alatt – 2008 januárjában – nevezték ki a kispesti rendőrkapitányság vezetőjének.
Közölte, tudta, hogy a negyedrendű vádlottat az akkori országos rendőrfőkapitány megfenyítette a 2006-os szeptember 18-i történtek miatt. M. Gábort Bene László fenyítette meg, és Bencze József későbbi országos rendőrfőkapitány nevezte ki a kispesti rendőrkapitányság élére. M. Gáborra közrendvédelmi tapasztalatai miatt esett a választás – mondta Tóth Gábor. M. Gábor „ízig-vérig rendőr, akinek ez nem csak a munkája, hanem a hivatása is volt. Kellő alázattal, tisztelettel, és nagyon becsületes személyiséggel bírt” – fogalmazott.
Tóth Gábor elmondta, abban a három évben, amíg együtt dolgoztak, szakmailag maximálisan meg volt elégedve vele. Maradéktalanul jól látta el feladatát, úgy ismerte meg, mint aki mindig pontos, fegyelmezett és szakmailag felkészült – tette hozzá.
Tóth Tamás a tárgyaláson elmondta, 2006 őszén a XVII. kerületi rendőrkapitányságot vezette, 2008 és 2010 között voltak munkakapcsolatban rendőrkapitányként M. Gáborral. Budapest rendőrfőkapitánya 2010 nyarán lett, és ekkor M. Gábor új, magasabb beosztást kapott, az objektum- és őrszolgálati főosztály vezetője lett. A kinevezés jogköre az országos rendőrfőkapitányé volt, tehát „referálni kellett neki” – mondta.
Tóth Tamás közölte, a kinevezési javaslatkor nem tudott róla, hogy M. Gábort megfenyítették. Erről az akkori országos rendőrfőkapitány, Hatala József sem tudott – jegyezte meg.
Tóth Tamás M. Gábort jellemezve úgy fogalmazott: „nagyon jó rendészeti szakembernek tartom és tartottam őt; mint kollégára bármikor lehetett rá számítani, soha nem volt gond a munka, mindig ott volt az első sorban”. Elmondta azt is, hogy M. Gábor meggyanúsítása után sem ingott meg benne a bizalma, tisztességes rendőrnek ismerte meg.
A vád szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította M. Gábort jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről.
Az ügyészség szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényi Pétert elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.
