Pont kerülhet Lakos és Molnár ügyének a végére

A Kúria kedden tárgyalja Molnár Gyula és Lakos Imre XI. kerületi ingatlanügyletekkel kapcsolatos büntetőperét.

A tanú tavaly ősszel ismertetett és a tárgyaláson fenntartott nyomozati vallomása szerint az volt Molnár szavajárása, hogy „a Leisztingerrel ne keveredjél vitába, különösen ne elszámolási vitába”. A kerületi közgyűlésben a jegyzőkönyvek szerint még az is elhangzott: „mi leszünk Leisztinger strómanjai”. Molnár a táblán tagadta az elhangzottakat, kétségbe vonta a tanú szavahihetőségét, akitől állítása szerint a vádbeli események előtt három évvel „nem barátságban” vált el. A vádlottak hangsúlyozták azt is, hogy a kifogásolt ügylet célja az elhanyagolt terület magántőkéből történő fejlesztése volt, az máig nem került ki teljesen az önkormányzat tulajdonából. A tábla arra figyelmeztette az eljárás résztvevőit, hogy az ügyben a vádbeli hivatali visszaélésen túl felmerülhet a sokkal súlyosabban büntetendő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés is.

Perbeszédében az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést, a védők az elsőfokú felmentő ítélet helybenhagyását kérték. Az ügyész szerint az elsőfokú bíróság egy bonyolult gazdasági folyamat egyes elemeit összefüggéseiből kiszakítva – az előzmények, motivációk, érdekviszonyok vizsgálata nélkül – értékelte, és bár az eseménysor egyes mozzanatai jogilag elfogadhatók, az egész leplezett célja az volt, hogy egy nagy értékű, frekventált ingatlant versenyeztetés nélkül egy bizonyos érdekkörhöz juttassanak. A tábla másodfokon hivatali visszaélés miatt Molnárt nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre, Lakost hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte.

Harmadik társuk, egy bűnsegédi magatartással vádolt ügyvéd kilencmilliós pénzbüntetést kapott. A tábla tanácselnöke szóbeli indokolásában kijelentette: a vádlottak hallgatólagos célja nyilvánvalóan az inkriminált ingatlan Leisztinger érdekkörébe átjátszása volt, a sokat hangoztatott területfejlesztés az eset körülményeiből következően nem lehetett reális. Az ügylet nem az önkormányzat, hanem más gazdasági körök érdeke volt, és ennek során a polgármester és az alpolgármester megszegte törvényi kötelezettségeit.

A bíró az ügyészi indítványnál is súlyosabb, letöltendő börtön kiszabásakor rámutatott: a három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható hivatali visszaélés bírósági gyakorlatában többnyire felfüggesztettet szabnak ki az elítélt kisrendőrökre, hivatali dolgozókra, ezúttal azonban több száz milliós ügylettel kapcsolatos polgármesteri visszaélésről van szó. Molnár és Lakos a másodfokú határozathozatal után „politikailag motiváltnak” minősítette a döntést. A tábla másodfokú döntése nem emelkedhetett jogerőre, mert az a bűnösség kérdésében ellentétes volt az elsőfokú ítélettel és a vádlottak felmentésért fellebbeztek, így a büntetőper kedden a Kúrián folytatódik harmadfokon.