Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Grosics Gyula, a legendás Aranycsapat kapusa. Grosics Gyula Dorogon kezdte pályafutását, majd a MATEOSZ, a Bp. Honvéd és a Tatabánya csapataiban szerepelt. A magyar válogatott kapuját 86 alkalommal őrizte, 1954-ben világbajnoki ezüstérmet nyert, 1952-ben Helsinkiben pedig olimpia bajnoki címet szerzett.
A Magyar Olimpiai Bizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség is jelezte, hogy saját halottjának tekinti Grosics Gyulát. Politikusok is részvétüket nyilvánították. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kezdeményezésére Grosics Gyuláról szombaton 17.30-kor, a Puskás Ferenc Stadion toronyépülete előtti centenáriumi emlékműnél emlékeztek meg tisztelői, barátai, a hazai futballszurkolók.
A következő hetekben Brazíliára figyel a futballvilág, elkezdődött a világbajnokság. Az MNO-n percről percre követheti a vb legérdekesebb mozzanatait.
Orbán Viktor miniszterelnök szeretné, ha a mostani kormányzati ciklusban tíz százalék alá csökkenthetnék a személyi jövedelemadót (szja). Az adócsökkentéshez a mai 2-4 százalékos helyett tartósan 4-6 százalék közötti gazdasági növekedés kell, ami nem lehetetlen – mondta a kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Orbán Viktor kormányfő a reklámadó kapcsán pénteki rádióinterjújában arról beszélt, a reklámszakma sem maradhat ki a méltányos közteherviselés elvének érvényesítéséből.
Az L. Simon László nevével fémjelzett reklámadóról szóló törvényjavaslatot elsöprő többséggel, a kormánypárti frakciók és a Jobbik képviselőcsoportjának támogatásával fogadta el szerdán az Országgyűlés. A tervezeten kedd este puhított a törvényalkotási bizottság, így a teher mértéke csökkenhet azoknál a médiavállalkozásoknál, amelyek veszteségesek.
Noha Szigetvári Viktor, az Együtt–PM társelnöke június 5-én jelentette be, hogy Bajnai Gordon nem kíván többet a napi politikával foglalkozni, ezért a háttérbe vonul, a Magyar Nemzet értesülései szerint a volt miniszterelnök stábja már május 31-én megkapta felmondólevelét. Úgy tudják, az elbocsátások a pártszövetség vidéki szervezőit és kapcsolattartóit is érintették, ami azért érdekes, mert a súlyos kudarcot hozó április 6-i választás után az Együtt–PM épp vidéken szerette volna társadalmi beágyazottságát erősíteni.
Eközben pedig kezelniük kell a Gyurcsány-párt felől érkező nyomást is. Számos sajtóhír szólt arról, hogy a Demokratikus Koalícióba (DK) tömegesek a belépések, sokan ráadásul az MSZP helyett választják Gyurcsány Ferenc formációját.
Gyurcsány szombati pártértekezlete szünetében a DK-t középpártként definiálta, és célként jelölte meg, hogy kormányzóképes erővé váljanak, július 12-re pedig tüntetést hirdetett az Orbán-kormány legádázabb ellenségeként. A Fidesz erre úgy reagált: a volt szocialista miniszterelnök képtelen megérteni, hogy a magyarok nem kérnek többet a Gyurcsány-korszakból.
A héten több bolgár sajtóorgánum megerősítette, hogy vizsgálatot indítottak a Korporatív Kereskedelmi Bank (bolgárul KTB) többségi tulajdonosa, Cvetan Vaszilev ellen, akiről a napokban derült ki, hogy Gyurcsány Ferenc volt magyar miniszterelnök üzlettársa.
A Magyar Nemzet szombati számában azt írta: összesen csaknem félezer milliárd forintnyi EU-forrástól, tucatnyi közlekedési fejlesztéstől esne el a főváros 2022-ig a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata alapján. A főpolgármester mindenkit megnyugtatott: a jelenleg is gőzerővel zajló közlekedési beruházásokat senki sem állította le, és egy rossz értelmezés miatt a 3-as metró felújításának sem lesz akadálya.
Tarlós István közleményében is hangsúlyozta, „bizonyos vagyok benne, hogy a kormány a városvezetéssel együttműködve ez évben megtalálja és együtt biztosítja a forrást a 3-as metró felújításának kivitelezésére”.
Újraindulhat a Norvég Alap állami felügyeletű pénzeinek folyósítása is, miután a Miniszterelnökség államtitkára tegnap megállapodott a pénzeket koordináló brüsszeli iroda képviselőivel. Ám a „civil” felügyeletű pénzek ügyében nem közeledtek az álláspontok.
