Jövőre jöhet az egy számjegyű adó

Az adófizetőknél maradó jövedelem fogyasztást generálna, élénkítené a gazdaságot.

Mások azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az adóbevétel csökkenése miatt kialakuló 500 milliárd forintos hiány idővel csökkenne, végül pedig el is tűnhetne, mivel az alacsonyabb adóteher serkentené a gazdasági növekedést. Misik Sándor, a Solar Capital makroelemzője lapunknak arról beszélt, hogy az szja mérséklése ideiglenesen megnövelné ugyan a költségvetés hiányát, ám néhány év alatt ez a hatás eltűnne, így idővel pozitív lehetne az adómérséklés mérlege. A szakértő szerint az szja-csökkentés kapcsán az egyik fontos kérdés az lehet, hogy a piacok hajlandók lennének-e elfogadni azt, hogy ideiglenesen növekszik az ország hiánya. Másrészt az is elengedhetetlen egy ilyen döntés meghozatalakor, hogy a kormány más területek kiadásait csökkentse.

A gazdasági növekedés teremtheti meg a személyi jövedelemadó tíz százalék alá csökkentésének pénzügyi alapjait, az intézkedés bevezetésének dátuma így főként a gazdaság helyzetétől függ – így fogalmazott kérdésünkre a témakör kapcsán nemrégiben a Nemzetgazdasági Minisztérium is. Megjegyezték, hogy a lépés ötszázmilliárd forint bevételkiesést okozhat az államkasszának. A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy ha 2010 után, a világválság időszakában mód nyílt a jelenlegi egykulcsos, 16 százalékos adórendszer és a családi adókedvezmény bevezetésére – és ezzel évi ötszázmilliárd forintos személyijövedelemadó-csökkentésre –, akkor a következő, a várakozások szerint fellendülést hozó esztendőkben is megvalósítható hasonló irányú lépés.

Csath Magdolna szerint a munkát terhelő adók csökkentésével nem kellene megvárni, míg a gazdasági növekedés üteme eléri a három vagy a négy százalékot, sokkal inkább a jól irányzott intézkedésekkel kellene dinamizálni a gazdaságot. A lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint ugyanakkor a legkedvezőbb hatást nem a 16 százalékos személyi jövedelemadó mértékének csökkentésével lehet elérni. – Egy főállású dolgozó béréből összesen 34,5 százalék kerül az államhoz, ebből a személyi jövedelemadó csak 16 százalékot tesz ki, ami nem számít kirívóan magas tehernek az Európai Unióban. A tízszázalékos nyugdíjjárulék, a hétszázalékos egészségügyi hozzájárulás és a többi járulék viszont jelentős terhet jelent – fogalmazott. A járulékcsökkentés mellett Csath Magdolna szerint a legkedvezőbb gazdaságélénkítő hatást a munkaadók terheinek csökkentésével lehet elérni. – A 27 százalékos munkaadói hozzájárulás több ponton is gátolja a növekedést. Ha a felére tudnánk csökkenteni, azzal arra ösztönözhetnék a hazai kis- és közepes vállalkozókat, hogy újabb embereket vegyenek fel – jelezte. Hozzátette: ezzel a lépéssel nem keletkezne nagy lyuk a költségvetésen sem, hiszen ami az egyik oldalon kiesik, azt a foglalkoztatottság bővülése pótolja.