Tegnap Brüsszelben tárgyalt a Miniszterelnökség államtitkára, Vitályos Eszter a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeit koordináló iroda képviselőivel. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára lapunknak elmondta: sikerült megállapodni a Norvég Alap állami felügyeletű pénzei ügyében, itt újraindul a folyósítás, ám a civil felügyeletű rész kapcsán nem közeledtek az álláspontok. Jelezte: a norvégok azt kérték, a magyar kormány függessze föl a vizsgálatot, de ők ezt visszautasították. A magyar kormány szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy egy pártkötődésű – jelesül főként az LMP-hez köthető – alapítvány felügyelje a norvég pénzek osztását, és az sem tartható, hogy a támogatásokról azok döntsenek, akik azokat zsebre teszik. Csepreghy Nándor hozzátette: július végén újabb magas szintű magyar–norvég tárgyalás lesz az ügyben, ezúttal Magyarországon.
Eközben lapunk megtudta: az NCTA törölte a támogatott pályázatokat tartalmazó magyar internetes archívumát. Ennek pikantériája, hogy mielőtt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) május végén levelet küldött a norvég pénzek egy része fölött diszponáló alapítványoknak a vizsgálatról, az archívum még megvolt, ám épp a Kehi-levél érkezése után váratlanul eltűnt. Bár a pénzek elbírálásáról döntő, négy alapítványból (Ökotárs, Autonómia, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért, Kárpátok) álló konzorciumot a norvég pénzeket kezelő brüsszeli iroda arra utasította, a nyilvános dokumentumokon kívül semmilyen iratot ne adjanak át a Kehinek, úgy tudjuk, három alapítványtól minden bekért irat beérkezett, a negyediktől pedig postán várják a dokumentumokat. Az LMP-s kötődésű alapítványokat az téríthette jobb belátásra, hogy a Kehi fölhívta a figyelmüket a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007-es törvényre, amely kimondja: a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokkal, pályázatokkal, s a pályázati döntésekkel összefüggésben kezelt adatok közérdekből nyilvánosak – tehát azokat nemcsak a Kehi, de bárki más is kikérheti. Ráadásul a kért iratok visszatartása esetére az adószám-felfüggesztést is kilátásba helyezte a hivatal, ami a konzorcium tagjait nehéz helyzetbe hozta volna.
Az NCTA oldaláról törölt támogatottak között volt három olyan szervezet is, amely Sallai R. Benedekhez, az LMP új országgyűlési képviselőjéhez köthető. A Norvég Alapból 2008 és 2011 között a Herman Ottó Természetvédő Kör, a Beklen Alapítvány és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület összesen 35 millió forintnyi támogatáshoz jutott. Mivel az NCTA pénzeiről döntő konzorciumot már akkor is az LMP-s kötődésű Ökotárs Alapítvány vezette, ebben nincs semmi meglepő. A Sallai-féle szervezetek a Nemzeti Civil Alapprogramon (NCA) keresztül is sok millió forinthoz jutottak 2010 előtt, ám a pénzek egy részével nem tudtak hitelt érdemlően elszámolni, ezért a Kehi korábbi vizsgálata alapján mintegy tízmil-liót vissza kellett volna fizetniük. Mivel ezt többszöri felszólítás ellenére sem tették meg, az adóhivatal a napokban inkasszálta a bankszámlákat, így próbálja visszaszerezni Sallai érdekeltségeitől a közpénzt. Jellemző, hogy az LMP-s képviselő például olyan gépjármű- üzemanyag-számláit próbálta elszámoltatni az NCA-val, ami vagy nem volt a tulajdonában (Trabant), vagy lejárt a forgalmi engedélye (Wartburg). Hab a tortán az a megbízási szerződés, amelyet 2008-ban a Sallai által vezetett Nimfea kötött Sallaival egy pozsonyi tanulmányi úton való részvételre. A szerződést megbízóként és megbízottként egyaránt az LMP-s képviselő írta alá (lásd illusztrációnkon). Emellett többször előfordult, hogy Sallai cégei a támogatott alapítványoknak számláztak, amit az alapítványok a támogatás terhére fizettek ki. A politikust hiába kerestük telefonon.
A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
