Czibere Károly a térségben futó projektekről, valamint a város és a környező települések helyzetéről tájékozódott és egyeztetett a helyi roma közösségi házban és a Csillagház elnevezésű közösségi épületben. Elmondta: hétről hétre olyan kistérségeket látogat meg, amelyeknek a programjaira szeretné felhívni a közvélemény figyelmét.
Túl kell lépni azon, hogy a romákra mindenki áldozatként tekint, hiszen a cigányság felzárkóztatása elsősorban nem emberi jogi, hanem nemzetstratégiai kérdés – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjújában Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.
A romaintegrációról további részleteket ide kattintva olvashat.
„Fontos üzenet a társadalom számára, hogy van remény, lehetőség és megoldás” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „amikor mélyszegénységről és romafelzárkózásról beszélünk, sokan legyintenek, mondván: kilátástalan a helyzet, és már-már lehetetlen érdemben előrelépni”. Éppen ezért tartja fontosnak a dél-hevesi kistérségben működőhöz hasonló, modellértékű programok megismertetését, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy ha „közel megyünk ezekhez a kísérletekhez, az meg tudja győzni a kételkedőket arról: helyes a kormány politikája a felzárkóztatás területén, mert valós eredményeket hoz”.
Czibere Károly kiemelte: a dél-hevesi kistérségben rendkívül változatos a rendelkezésre álló és eredményre vezető eszköztár, hiszen 26 programelem segíti a rászoruló és mélyszegénységben élő gyermekek felzárkózási esélyeinek megteremtését.
Bene Balázsné, a kistérségi Gyerekesély program szakmai vezetője elmondta: jelenleg három, teljes egészében uniós és állami pályázati támogatással megvalósuló felzárkóztatási projekt zajlik párhuzamosan Hevesen és környékén, összértékük megközelíti az egymilliárd forintot.
Az úgynevezett Komplex telepprogram és a mélyszegénység felszámolását célzó projekt mellett a gyermekszegénységből való kitörést segítő Gyerekesély program a legjelentősebb kezdeményezés a térségi felzárkóztatásban – közölte. Ez utóbbi, 2010-ben indított és idén szeptember végén záruló 571 millió forintos költségvetésű akciósorozat az oktatástól a sporton és pályaorientáción át az egészségügyig az élet szinte minden területét átfogva igyekszik jobbá tenni a hátrányos helyzetű fiatalok mindennapjait.
Tény, hogy az is, hogy – mint a Magyar Nemzet megírta – az uniós támogatások sem változtattak érdemben a 2004 és 2011 közötti időszakban a magyar vidék hátrányos helyzetű régióinak lemaradásán.
Bene Balázsné arról is beszélt, hogy a kistérség 17 településén élő mintegy 35 ezer ember egyharmada roma származású, míg a felmérések szerint az itteni iskolák tanulóinak 70 százaléka roma. Ezért is kiemelt jelentőségűek a számukra esélyt teremtő kezdeményezések, és a folytatás lehetőségét szeretnék közösen megtalálni a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársággal – mondta.
