A kutatásban részt vevők a helyi fejlesztési célkitűzések legfőbb kudarcaként említették a munkahelyteremtés elmaradását. Szintén mindenütt negatív példaként hozták fel a települések közötti közlekedés fejlesztésének kilátástalanságát és megtorpanását, illetve a tömegközlekedésben fennálló problémák változatlanságát. Emellett a tapasztalatok szerint a hátrányos helyzetű rétegek és a roma kisebbség felzárkóztatását és integrálását célzó programok sem voltak eddig igazán sikeresek. A vidéki települések vezetői nagyon aggályosnak tartják, hogy a termelői értékesítő szövetkezetek nem tudtak átütő sikereket elérni, s problémaként említették még, hogy az elmúlt két évben tovább romlott az élelmiszer-ipari – különösen a húsipari – vállalkozások helyzete. Az eredménytelenség másik oka, hogy több térségben az iparban és a szolgáltatásban tevékenykedő vállalkozások gyakran csak a kedvezőbb adózási és támogatási feltételek miatt létesítenek székhelyet vagy telephelyet vidéki térségben, tényleges tevékenységüket azonban nem az adott járásban, hanem az ország más, fejlettebb régióiban folytatják, ezáltal munkahelyeket is ott teremtenek.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!