Az erdélyi szabadegyetem visszatérő előadójaként Orbán Viktor a szabadtéri színpad előtt összegyűlt többezres hallgatóságnak beszámolt arról, hogy legutóbbi tusványosi beszéde óta a kormányzó polgári keresztény és nemzeti erők megnyerték a választásokat. Hozzátette, a morális egyensúly megnyilvánulásának tekinti a kétharmados győzelmet, hiszen 2004 decemberében az államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó erők „úgy nyerték el méltó büntetésüket”, hogy a határon túli magyarok voksaival jött össze a Fidesz–KDNP kétharmada.
Orbán Viktor elmondta: a 25. kiadásához érkezett, az elmúlt negyedszázadot értékelő szabadegyetemre 1989-es rendszerváltóként kapott felkérést. Erre reagálva rámutatott, hogy 1989 óta felnőtt egy olyan nemzedék, amely személyes élmények híján már nem tud referenciapontként tekinteni a rendszerváltásra. Ma már – ezt az értékes történelmi tapasztalatot hasznosítva – bölcsebb a világban most zajló változásról gondolkodni, a 2008-ban nyilvánvalóvá vált világgazdasági, világhatalmi átrendeződést tekintve kiindulópontnak, magyarázta.
Szerinte a 2008-as nyugati pénzügyi válság ugyanolyan jelentőségű változást indított el, mint amely az első és a második világháború után, illetve 1990-ben zajlott le, csak nem annyira volt egyértelmű az emberek számára, hogy másnaptól gyökeresen megváltozott világban fognak élni. A miniszterelnök kijelentette: a világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések sztárjai pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország – mondta. „Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban” – fogalmazott.
A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell – foglalt állást a kormányfő. Szerinte a korábbi, liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az adósrabszolgaságtól. „A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell – fogalmazott Orbán Viktor. – Ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam.”
A magyarországi civil világot is bírálta beszédében a miniszterelnök. Orbán szerint a Norvég Alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta azt, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében „külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk”, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. Ezt világossá kell tenni a magyar állam újjászervezése során – hangsúlyozta a kormányfő. „Ezért nagyon helyes, hogy fel is állt a magyar parlamentben egy olyan bizottság, amely a külföldi befolyásszerzés folyamatos figyelésével, nyilvántartásával és nyilvánosságra hozatalával foglalkozik.”
Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, s megjegyezte: a pénzintézetet egyébként soha nem kellett volna külföldieknek eladni. Kifejtette azt is – utalva a devizahitelesekre –, hogy „olyan világban élünk, amikor bármi megtörténhet: még az is megtörténhet például, hogy ha bírósági eljárások végigfutnak, akkor magyarok több száz milliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amelyeket nem szabadott volna tőlük elvenni”.
Orbán Viktor szerint a jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait, ebben a pillanatban sikertelenségre van ítélve, amin változtatni kell. Kérdésre válaszolva azt mondta: provincializmus a Nyugat másolása, amelyen túl kell lépni, ugyanis „megöl bennünket”. Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy sikeresek legyünk – hangoztatta, hozzáfűzve: ezt tekinti nemzeti külpolitikának.
Mint mondta, határozottan ellenzi azt az európai politikát, amely elfogadja és támogatja a bevándorlást. Ezt határozottan, világosan és szelíden ki kell mondani – mondta, hozzátéve: ezt még nem tudta európai állásponttá tenni, mert mindig leszavazzák. A bevándorlás támogatása helyett szerinte az okos politika az lenne, ha a munkaképes, de jelenleg megfelelő képzettséggel nem rendelkező népcsoportokat segítenék. El fog jönni az az idő, hogy kérdésessé válik a nemzetállamok etnikai alapja. Ezt akarjuk? – tette fel a kérdést,hozzátéve: „nem akarunk Amerikai Egyesült Államokat csinálni Európából”..
Arról is szólt: önriogatás volna azt mondani, hogy „besodródunk az orosz medve ölébe”. Magyarország a NATO és az unió tagja, és az „a legnagyobb bajunk”, hogy a külkereskedelmi mérleg több mint kétharmada az unió felé irányul, ami egészségtelen arány. Az lenne az egészséges, ha ez 50 százalék lenne, a másik fele pedig a világ más pontjaira irányulna, hogy „több lábon álljunk” – fűzte hozzá. Ami most történik Oroszország és a nyugati világ viszonyában, az nagyon rossz Magyarország számára, „az volna az érdekünk”, hogy ne szakadjanak le a nyugati társadalmi fejlődéstől – mondta.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nem osztja az amerikai külpolitika irányvonalát, miszerint az emberi jogok terjesztése a feladat. Úgy látja: Magyarországnak azt a célt kell kitűznie, hogy a világ minden jelentős szereplője abban legyen érdekelt, hogy „sikeresek legyünk”, ő ezt tekinti nemzeti külpolitikának. Mint mondta, emberi jogi tételek felmondása helyett konkrét, gyakorlati, relációközpontú együttműködéseket kell kialakítani. A Déli Áramlatról szólva kiemelte: szolidárisak az ukrán néppel, egyetértés van, hogy egy ország területéből nem lehet területeket elvenni, és látják a borzalmas gazdasági állapotokat, amik ott uralkodnak. Úgy vélte: hamarosan Oroszország nem fog gázt szállítani Ukrajnának, mert az nem tud fizetni, előbb-utóbb blokkolódni fog az Európába érkező gázszállítás. Az a magyar érdek, hogy legyen olyan gázszállítási mód, ami egy ilyen helyzetben is biztosítja az ellátást. A saját érdekeinket nem szabad odadobni egy ilyen konfliktusban – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Kitért arra is: ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására; az így elveszített forrásokat azonban a magyar gazdaság jelenleg teljes egészében nem tudja pótolni. Az itteni politika fontos része kell legyen, hogy meg kell tudni szerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak – mondta Orbán Viktor.
A román-magyar viszonyról szólva kiemelte: az elmúlt másfél-két évben nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek. De román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. Szerinte a tisztelet és a nyitottság a kulcskérdés, és azt ígérte, továbbra is megadja a tiszteletet, ami kijár a román népnek és a vezetőinek, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt. Ennyit tudnak tenni, de ennyit meg is fognak tenni – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Előadása végén Orbán Viktor rámutatott: mivel bármi megtörténhet, a bizonytalan jövőtől félni is lehet, ez sok esélyt és lehetőséget is tartogat a magyar nemzet számára. „Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek. Könnyen lehet, mivel bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk” – zárta tusnádfürdői előadását a miniszterelnök, a szabadegyetem tavalyi jelmondatára – A mi időnk – utalva.
