Így szakította hazánk az első rést a vasfüggönyön

Pozsgay Imre és Habsburg Ottó lánya szerint is a magyarországi események gyorsították fel a vasfüggöny leomlását.

A páneurópai piknik – mint hangsúlyozta – merőben polgári kezdeményezés volt, ami a hivatalos politikát illeti, rajta kívül abban senki nem működött közre. A fővédnöki szerep ellátásához sem kellett engedélyt kérnie senkitől, Németh Miklós akkori miniszterelnöktől sem. A piknik szavai szerint sorsforduló volt. Attól kezdve már végképp nem lehetett visszafordítani a dolgokat. A német menekültek a határáttöréssel lezárták az NDK történetét.

Németh Miklós kormányfő rögtön felismerte, hogy rendkívüli helyzet alakult ki, és kereste a kapcsolatot Helmut Kohl német kancellárral. Augusztus 25-én Horn Gyula külügyminiszterrel már Bonnban tárgyaltak Kohllal és külügyminiszterével, Hans-Dietrich Genscherrel, előkészítendő a szeptember 10-i hivatalos határnyitást. Ami – mint Pozsgay Imre ismételten hangoztatta – az augusztus 19-i páneurópai piknik nélkül nem következett volna be. Mint ahogy a piknik és a határnyitás nélkül a hírhedt berlini fal sem omlott volna le november 9-én, hanem talán csak jóval később. A magyar szerepvállalás felgyorsította az eseményeket.

És hogy mi volt 1989 legfőbb tanulsága a többi között a páneurópai piknikkel? Pozsgay Imre szerint az, hogy a diktatúrát meg lehet szüntetni a nép, a társadalom közreműködésével.

„Amikor az ember részese egy ilyen eseménynek, nem tudja azonnal megítélni, hogy mi lesz annak a hatása” – mondta a Svédországban élő Walburga Habsburg, a svéd parlament tagja.

Az 1989. augusztus 19-én a magyar–osztrák határnál, Sopronkőhida és az ausztriai Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) között, Sopronpusztán megtartott páneurópai pikniket a Magyar Demokrata Fórum (MDF) debreceni szervezete, az Országos Klubtanács, a Soproni Ellenzéki Kerekasztal és a Páneurópai Unió rendezte.

A szervezők eredeti célja nem a Kelet- és Nyugat-Németország közötti kapcsolatokhoz vagy a Magyarországon tartózkodó NDK-s menekültekhez kötődött. A rendezvény a határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét szorgalmazó magyar–osztrák baráti találkozóként indult. „A cél az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy Magyarország Európa része és részt akar venni az ottani történésekben” – mondta Walburga Habsburg.

A találkozó alkalmával három órára ideiglenesen megnyitották a határátkelőt. Egy delegáció a szabad határon át átment Ausztriába, és azután osztrák polgárokkal együtt érkezett vissza a népünnepély színhelyére. Walburga Habsburg Douglas, a Páneurópai Unió akkori főtitkára szimbolikusan átvágta a szögesdrótot, és felolvasta az esemény egyik fővédnökének, Habsburg Ottónak, az Európai Parlament képviselőjének és a Páneurópai Unió elnökének üzenetét. A rendezvény másik fővédnöke Pozsgay Imre államminiszter volt, őt titkára, Vass László képviselte.

A találkozó alkalmával Sopronpusztán ideiglenes határátkelőhelyet nyitottak meg, és több száz NDK-állampolgár használta fel a vasfüggöny megnyitásának ezt a rövid időszakát arra, hogy Nyugatra szökjön.

Walburga Habsburg az MTI kérdésére elmondta: amikor látta, hogy a rendezvény hírére összegyűlt több száz keletnémet váratlanul átnyomult a kapun, az egyik első gondolata az volt: remélhetőleg nem történik semmi rossz. Az NDK-sok ugyanis nem rendelkeztek érvényes határátlépési engedéllyel, és a határt fegyveres határőrök őrizték. Megítélése szerint nem lehetett előre tudni, hogy a pikniken történtek elvezetnek a vasfüggöny leomlásához.

Ma úgy látja: a piknik bizonyos értelemben „az első rés” volt az Európát kettéválasztó vasfüggönyön. A határok teljes átjárhatósága és az EU keleti bővítése ugyan több évvel a piknik után valósult meg, de „egy folyamatnak valahol el kell kezdődnie, meg kell mutatni az embereknek, hogy lehetséges” – hangsúlyozta.

A páneurópai piknik és ami utána történt, „sok ember akaratának, sok ember bátorságának az eredménye volt” – jelentette ki. Nagyon fontos, hogy egy szocialista ország, mint amilyen az akkori Magyarország volt, részt vett benne, és elősegítette az NDK-állampolgárok Nyugat-Németországba jutását.

Az első szakadás a vasfüggönyön című nemzetközi utazó kiállítás megnyitójával megkezdődött vasárnap a negyed századdal ezelőtt Sopronpusztán, a magyar–osztrák határon rendezett páneurópai piknikre emlékező, keddig tartó eseménysorozat. Magas László, a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány elnöke Angela Merkel német kancellár szavait idézve „a történelem legsikeresebb piknikjének” nevezte az 1989-es rendezvény.

Kedden rendezik a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány Kapu Európába című konferenciáját. Szintén kedden kezdődik az estig tartó családi nap Sopronpusztán, a Páneurópai Piknik Emlékparkban, ahol a 25 évvel ezelőtti események szereplői elevenítik fel emlékeiket – a délutáni másfél órás beszélgetésen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is.