Az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen rendezett tanácskozáson Balatoni Monika előadásában kiemelte, hogy Magyarország már többször definiálta az alapértékeket, amelyek mellett kiáll, ugyanis már Szent István is a kereszténység mellett tette le a voksát, és a magyarok szabadság melletti kiállása kétszer is újraírta a történelmet a 20. században. Az államtitkár ebben a sorban említette azt is, hogy Magyarország az EU biztosi posztjára Navracsics Tibor korábbi külgazdasági és külügyminisztert jelöli, akinek európai elköteleződése – mint mondta – széles körben ismert.
Balatoni Monika közölte: a konferencia helyszíneként szolgáló egyetem egy olyan ember nevét viseli, aki sokat tett a magyarokért és Európáért. Andrássy Gyula elkötelezetten támogatta az alkotmányos államot és a parlamentarizmust, emellett ízig-vérig demokrata volt – mondta. Hozzátette: személye „egyesíti, amit mi is képviselünk”, az összhangot a nemzeti identitás és az európaiság között, azt, hogy az ember egyszerre lehet elkötelezett a nemzeti identitása és az európaisága mellett.
Az államtitkár arra is kitért, hogy 2014 különleges év, hiszen Magyarország sok jeles évfordulót ünnepel az idén, például az EU-csatlakozása tizedik és a rendszerváltozás huszonötödik évfordulóját. Mindkét esemény annak idején csodálattal és várakozással töltötte el a magyarokat, mert vágytak a szabadságra és irigyelték a nyugat-európaiakat, hogy egy történelmileg szerencsésebb adottságokkal rendelkező ország polgárai lehetnek, és a szabadság természetes nekik. Éppen ezért viszont ők kevésbé érthetik, hogy mekkora kincs a szabadság – mutatott rá.
Balatoni Monika úgy vélte, sokan elégedetlenek ma az unióval, ugyanis bár sok gazdasági lehetőséget és stabilitást hozott a tagság, de „sokszor nem értjük, hogy a nyugat-európai nemzetek miért nem értenek meg minket”. Mint mondta, Európában szükség van a toleranciára, hogy az európai népek egymás mellett békében éljenek, felfedezve és elismerve a sokszínűség értékét.
Az államtitkár szerint sokszor úgy tűnik, mintha Európa csak szavakban lenne befogadó és sokszínű, a tettekben és a döntéshozatalban kevésbé, mintha csak egyfajta sokszínűség létezne, amelybe a közép-európaiak nehezen férnek bele. Remélhetőleg azonban Navracsics Tibor által Magyarország az egyik moderátora lehet a megértési folyamatnak, amelynek eredményeként jobb Európa születhet – hangsúlyozta Balatoni Monika.
Hendrik Hansen, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem professzora az eseményen kiemelte: az euroszkeptikus pártok egyre nagyobb sikere és az alacsony részvétel az európai parlamenti választásokon azt mutatja, hogy a polgárok egy része kezd elidegenedni az EU-tól, mindössze tíz évvel a nagy bővítés és 25 évvel a vasfüggöny leomlása után. A növekvő euroszkepticizmusra nem lehet az a válasz, hogy „megszidják” a választókat, hanem jobban be kell vonni őket az integráció munkájába, rá kell jönni, hogyan lehet Európa kevésbé technokrata – vélekedett.
Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány budapesti képviseletének vezetője arról beszélt, hogy azt a fordulatot, amikor 2004-ben 15-ről 25-re nőtt az EU tagállamainak száma, nem csak egyetértés övezte, mert sok nyugat-európai munkavállaló félt, hogy megnőhet az olcsó konkurencia, mások pedig attól tartottak, hogy a kibővített EU-ban renacionalizációs folyamatok indulhatnak meg.
