Balog Zoltán a budapesti Szilágyi Dezső téri református templom felújításáért tartott szombat esti hálaadó istentiszteleten úgy fogalmazott, ez az inspiráció azt jelenti, hogy „életünkkel, munkánkkal mindig szolgálunk valami magasabb rendűt”. Hozzátette: ez nemcsak a politikusokra igaz, hanem minden emberre. A keresztyének feladata, hogy újra és újra figyelmeztessenek erre minden embert Magyarországon és a világban.
Elmondta, személyesen is fontosnak tartotta és az Országház ablakából figyelte a templom felújítását, ami 1989-ben kezdődött el és most, a templomtorony felújításával fejeződött be.
A miniszter kitért arra, hogy az Országház egyik ablakából úgy lehet látni a Szilágyi Dezső téri templom tornyát, hogy az egy vonalban van a Mátyás-templom tornyával. Mint mondta, ezzel kapcsolatban él egy legenda, amely szerint az 1896-ban felszentelt templom a felekezeti békesség és egyenlőség szimbóluma is akart lenni, hiszen Magyarországon – Európában az elsők között – 1895-ben mondta ki a Magyar Országgyűlés a négy történelmi felekezet egyenlőségét.
Az istentisztelet előtt történelmi emlékhellyé avatták a templomot. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke elmondta, a történelmi emlékhelyek szimbolikus jelentőségű helyek a magyar nemzetnek. Kiemelte, hogy miközben ezek a helyek fontos építészeti alkotások, emlékhellyé elsősorban történelemben betöltött szerepük miatt válhattak.
Radnainé Fogarasi Katalin ismertette, hogy országszerte 13 nemzeti és 47 történelmi emlékhelyet tartanak nyilván, megjelölésük egységes sztélével, kőoszloppal történik, amelyet Zsigmond Attila tervezett. Ezeken a sztéléken az emlékhellyel kapcsolatos legfontosabb információk is szerepelnek, így a Szilágyi Dezső téri templom előtt felállított sztélén szerepel, hogy ebben a templomban kötött házasságot Ady Endre és múzsája, Csinszka – mondta az elnök.
Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere (Fidesz–KDNP) beszédében azt hangsúlyozta, hogy egyetlen templom története sem áll önmagában, mert minden templom múltja, jelene és jövője a közösségé is egyben. A közösségé, „amely egykor a templomot világának középpontjába helyezte” és amely a „fundamentumokkal együtt saját jövőjének is alapot vetett” – fogalmazott a polgármester.
A mostani ünnep – mondta – nem csupán a budavári református gyülekezeté, hanem az egész I. kerületé. Arra emlékeztetett, a budaiak hozzászoktak ahhoz, hogy a történelemnek milyen „sűrű” a levegője. Mint mondta, a történelem ott van a várfalakban, a templomtornyokban, az utcák macskaköveiben. Buda sorsa mindig összeforrt Magyarország sorsával – hangsúlyozta a polgármester.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében elmondta, 120 éve annak, hogy megépülhetett a budai reformátusok első temploma a Szilágyi Dezső téren, amely nemcsak templom volt, nemcsak a budai reformátusság első kultuszhelye, hanem „bölcső” is, mert a budai gyülekezetből született meg a pasaréti, a budahegyvidéki, a kelenföldi és a gazdagréti. Ezért – hangsúlyozta a püspök –, miközben minden református büszke arra, hogy nemzeti emlékhellyé lett a templom, a budai reformátusok mégsem emlékhely akarnak lenni, hanem továbbra is „bölcsőhely”. Olyan közösség – tette hozzá Szabó István –, ahonnan újra és újra megszületik az élet az „élő hitre, az üdvösségre és a reményre”. A püspök reményét fejezte ki, hogy ez a nemzeti emlékhely egyúttal a nemzeti jövőnek is a helye.
A Szilágyi Dezső téri református templomot Pecz Samu tervezte és 1896-ban avatták fel. Az első budai református templom neogótikus stílusú.
