Megkapják a listákat a nemzetiségi választáson indulók

Akik törölték magukat a listáról, azok adatait nem adják ki a választási irodák.

VZ
2014. 09. 07. 11:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nemzetiségi választáson induló jelölőszervezetek az ajánlóívek átvételekor már megkaphatták a névjegyzékben szereplő valamennyi nemzetiségi választópolgár adatait, de ezeket kizárólag az ajánlásgyűjtéshez használhatták fel.

A nemzetiségi választópolgárok adatainak kötelező kiadását az indokolja, hogy a jelölőszervezetek így tudják, kiktől és milyen lakcímen gyűjthetnek ajánlásokat. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ajánlásgyűjtésnél csak azokhoz kopogtattak be, akik a nemzetiségi választók listáján szerepelnek.

A nemzetiségi jelölőszervezetek két alkalommal, először most vasárnap, másodjára szeptember 29-én megkaphatják a választási kampányra ezt kifejezetten le nem tiltók adatait. Ezeknek az adatkikérési lehetőségeknek az a célja, hogy a jelölőszervezetek célzott és takarékos kampányt folytathassanak, így választási szóróanyagaikat, kiadványaikat csak azoknak a postaládájába dobják be, akiket érint a nemzetiségi választás.

A jelölőszervezetek a kampányban nem használhatják az első alkalommal kiadott nemzetiségiek listáját, csak a későbbieket, amelyekben nem szerepelnek azok a választópolgárok, akik abból töröltették magukat.

A központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként nyilvántartottak adatait térítésmentesen lehet kérni a helyi, a területi és a Nemzeti Választási Irodától.

Az adatok kiadását a második és harmadik alkalommal bárki letilthatja, ahogy a települési önkormányzati választáson is, ehhez egy nyilatkozatot kell kitölteni, akár online módon a www.valasztas.hu oldalon. Az adatokat ugyanazon a nyomtatványon lehet letiltani, mint amelyiken a nemzetiségi nyilvántartásba vételt kezdeményezték a központi névjegyzékben.

Az adatszolgáltatások adatait a nemzetiségi szervezet legkésőbb október 12-én 16 óráig köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának. Ennek elmulasztása esetén lehetőség van bírság kiszabására, amelynek összege magánszemélyek esetében a havi minimálbér ötszöröse (507 500 forint), egyébként pedig a havi minimálbér tizenötszöröse (1 522 500 forint).

Az október 12-ei választáson a nemzetiségi szavazók egyszerre három szinten választják meg önkormányzataikat, eltérően a korábbi szabályozástól, amikor az országos önkormányzatok megalakulására hónapokat kellett várni.

A 13 nemzetiség – a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával egy napon választja meg a helyi (települési vagy kerületi), a területi, valamint az országos önkormányzatát. A választáson csak azok vehetnek részt, akik szeptember 26-án 16 óráig felvetetik magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, aki ezt nem teszi meg, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán.

A mostani választáson újdonság az is, hogy mind a három szintet közvetlenül választják meg a nemzetiségiek, megszűnt a korábbi elektori rendszer.

Fuzik János, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke az újonnan megalakuló nemzetiségi önkormányzatok működéséről, hatáskörükről és lehetőségeikről az MTI megkeresésére beszélt.

Elmondta, a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok függetlenek egymástól, nincs alá- vagy fölérendeltség közöttük, és a „normál” települési önkormányzatokkal is teljesen egyenrangúak.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok között általában élő a kapcsolat, ezért gyakran társulásokba tömörülnek vagy közös civil szervezeteket hoznak létre. Az országos nemzetiségi önkormányzatok is létrehoztak egy közös szövetséget, annak alapításában mind a 13 nemzetiség részt vett. A nemzetiségi önkormányzatoknak általában szoros a kapcsolatuk a nemzetiségi civil szervezetekkel is, ebben meghatározó szerepe van annak, hogy a választáskor sokan közülük jelölőszervezetek is egyben.

Az önkormányzatok jogi személyiségek, a költségvetési szférához tartoznak és állami támogatásra jogosultak. Forrásokat egyrészt a működésükhöz (ezen belül lapkiadásra is) kapnak, másrészt, ha intézményeket tartanak fenn, akkor erre a célra külön is érkezik hozzájuk költségvetési támogatás.

Az óvodákat, iskolákat és kollégiumokat fenntartó önkormányzatok a gyermekek és a diákok után ugyanúgy megkapják az állami normatívát, mint a többi oktatási intézmény, és az egyházakhoz hasonlóan, nemzetiségi kiegészítő támogatásban is részesülnek.

A helyi (települési) nemzetiségi önkormányzatok idén 270 ezer forintot kapnak a működésükre, a megyei, fővárosi önkormányzatok ennek kétszeresét, míg az országos önkormányzatok 36 és 267 millió forint között, a képviselt nemzetiség létszámától függően.

A további forráselosztásnál a helyi testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek és beszámolók alapján értékelik az önkormányzatok tevékenységét, azt, hogy hány intézményt tartanak fenn, milyen a kapcsolatrendszerük, az érdekvédelmi, a kultúraápoló tevékenységük. Ez azt jelenti, hogy egy helyi nemzetiségi önkormányzat nagyságrendileg fél-másfél millió forint közötti állami támogatást kap egy évben, a fenntartott intézmények költségvetésén kívül.

A nemzetiségi önkormányzatokat a törvény szerint a települési vagy a fővárosban a kerületi önkormányzatoknak is támogatniuk kell. Ez a gyakorlatban néhány százezer forintos pályázati kiírásokban, valamint szolgáltatásként jelenik meg, így például végzik az adminisztrációjukat, és helyiséget is biztosítanak számukra.

Mivel a helyi nemzetiségi önkormányzatok jogi személyek, előttük egyéb források is nyitva állnak, így a minisztériumoktól, alapoktól és alapítványoktól, az országos nemzetiségi önkormányzatoktól is kaphatnak pénzt pályázati úton például helyi kezdeményezésekre, de anyaországaiktól is kaphatnak támogatást.

A nemzetiségi önkormányzatok – a normál települési önkormányzatokhoz hasonlóan – testületi üléseken hozzák meg döntéseiket, határozataikat évente legalább négy alkalommal, és egyszer közmeghallgatást is tartanak. A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét mindhárom szinten a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok biztosítják. A helyi testületek 3 vagy 4 tagúak, a fővárosi és a megyeiek mindenhol 7 tagúak, míg az országosak 15-47 tagúak (a nemzetiségi választások kiíráskori számától függően).

A nemzetiségi képviselők egyszerre legfeljebb két testületnek lehetnek tagjai a helyi, a területi és az országos közül. A nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületi tagjai tiszteletdíjat kaphatnak, de azt a működési kiadásokból kell kigazdálkodniuk, így a gyakorlatban nem jellemző, hogy a képviselők munkájuk után nagyobb összeget vennének fel havonta, inkább költségtérítést kapnak, például buszbérletet számolhatnak el.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi törvény a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatoknak is biztosítja, hogy intézményeket tartsanak fenn. A helyi önkormányzatok jellemzően kulturális és oktatási intézményeket tartanak fenn, például óvodát, általános iskolát vagy tájházat, közösségi házat működtetnek.

A megyei szervezetek jellemzően a térség kulturális tevékenységét, a helyi szervezeteket koordinálják, és a lehetőségeik is jobbak, mert általában több pénzt kapnak a „normál” megyei, fővárosi önkormányzattól, mint a helyiek. A nagyobb oktatási intézményeket is fenntartó országos nemzetiségi önkormányzatok közül többnek a költségvetése akár milliárdos nagyságrendű is lehet, több száz alkalmazottjuk van, továbbá több ezer diák jár az általuk fenntartott iskolákba.

Fuzik János becslése szerint ma – az iskolákkal együtt – mintegy 80-100 olyan intézmény lehet Magyarországon, amely valamelyik nemzetiség fenntartásában működik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.