A nemzetiségi választáson induló jelölőszervezetek az ajánlóívek átvételekor már megkaphatták a névjegyzékben szereplő valamennyi nemzetiségi választópolgár adatait, de ezeket kizárólag az ajánlásgyűjtéshez használhatták fel.
A nemzetiségi választópolgárok adatainak kötelező kiadását az indokolja, hogy a jelölőszervezetek így tudják, kiktől és milyen lakcímen gyűjthetnek ajánlásokat. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ajánlásgyűjtésnél csak azokhoz kopogtattak be, akik a nemzetiségi választók listáján szerepelnek.
A nemzetiségi jelölőszervezetek két alkalommal, először most vasárnap, másodjára szeptember 29-én megkaphatják a választási kampányra ezt kifejezetten le nem tiltók adatait. Ezeknek az adatkikérési lehetőségeknek az a célja, hogy a jelölőszervezetek célzott és takarékos kampányt folytathassanak, így választási szóróanyagaikat, kiadványaikat csak azoknak a postaládájába dobják be, akiket érint a nemzetiségi választás.
A jelölőszervezetek a kampányban nem használhatják az első alkalommal kiadott nemzetiségiek listáját, csak a későbbieket, amelyekben nem szerepelnek azok a választópolgárok, akik abból töröltették magukat.
A központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként nyilvántartottak adatait térítésmentesen lehet kérni a helyi, a területi és a Nemzeti Választási Irodától.
Az adatok kiadását a második és harmadik alkalommal bárki letilthatja, ahogy a települési önkormányzati választáson is, ehhez egy nyilatkozatot kell kitölteni, akár online módon a www.valasztas.hu oldalon. Az adatokat ugyanazon a nyomtatványon lehet letiltani, mint amelyiken a nemzetiségi nyilvántartásba vételt kezdeményezték a központi névjegyzékben.
Az adatszolgáltatások adatait a nemzetiségi szervezet legkésőbb október 12-én 16 óráig köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának. Ennek elmulasztása esetén lehetőség van bírság kiszabására, amelynek összege magánszemélyek esetében a havi minimálbér ötszöröse (507 500 forint), egyébként pedig a havi minimálbér tizenötszöröse (1 522 500 forint).
Az október 12-ei választáson a nemzetiségi szavazók egyszerre három szinten választják meg önkormányzataikat, eltérően a korábbi szabályozástól, amikor az országos önkormányzatok megalakulására hónapokat kellett várni.
A 13 nemzetiség – a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával egy napon választja meg a helyi (települési vagy kerületi), a területi, valamint az országos önkormányzatát. A választáson csak azok vehetnek részt, akik szeptember 26-án 16 óráig felvetetik magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, aki ezt nem teszi meg, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán.
A mostani választáson újdonság az is, hogy mind a három szintet közvetlenül választják meg a nemzetiségiek, megszűnt a korábbi elektori rendszer.
Fuzik János, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke az újonnan megalakuló nemzetiségi önkormányzatok működéséről, hatáskörükről és lehetőségeikről az MTI megkeresésére beszélt.
Elmondta, a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok függetlenek egymástól, nincs alá- vagy fölérendeltség közöttük, és a „normál” települési önkormányzatokkal is teljesen egyenrangúak.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok között általában élő a kapcsolat, ezért gyakran társulásokba tömörülnek vagy közös civil szervezeteket hoznak létre. Az országos nemzetiségi önkormányzatok is létrehoztak egy közös szövetséget, annak alapításában mind a 13 nemzetiség részt vett. A nemzetiségi önkormányzatoknak általában szoros a kapcsolatuk a nemzetiségi civil szervezetekkel is, ebben meghatározó szerepe van annak, hogy a választáskor sokan közülük jelölőszervezetek is egyben.
Az önkormányzatok jogi személyiségek, a költségvetési szférához tartoznak és állami támogatásra jogosultak. Forrásokat egyrészt a működésükhöz (ezen belül lapkiadásra is) kapnak, másrészt, ha intézményeket tartanak fenn, akkor erre a célra külön is érkezik hozzájuk költségvetési támogatás.
Az óvodákat, iskolákat és kollégiumokat fenntartó önkormányzatok a gyermekek és a diákok után ugyanúgy megkapják az állami normatívát, mint a többi oktatási intézmény, és az egyházakhoz hasonlóan, nemzetiségi kiegészítő támogatásban is részesülnek.
A helyi (települési) nemzetiségi önkormányzatok idén 270 ezer forintot kapnak a működésükre, a megyei, fővárosi önkormányzatok ennek kétszeresét, míg az országos önkormányzatok 36 és 267 millió forint között, a képviselt nemzetiség létszámától függően.
A további forráselosztásnál a helyi testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek és beszámolók alapján értékelik az önkormányzatok tevékenységét, azt, hogy hány intézményt tartanak fenn, milyen a kapcsolatrendszerük, az érdekvédelmi, a kultúraápoló tevékenységük. Ez azt jelenti, hogy egy helyi nemzetiségi önkormányzat nagyságrendileg fél-másfél millió forint közötti állami támogatást kap egy évben, a fenntartott intézmények költségvetésén kívül.
A nemzetiségi önkormányzatokat a törvény szerint a települési vagy a fővárosban a kerületi önkormányzatoknak is támogatniuk kell. Ez a gyakorlatban néhány százezer forintos pályázati kiírásokban, valamint szolgáltatásként jelenik meg, így például végzik az adminisztrációjukat, és helyiséget is biztosítanak számukra.
Mivel a helyi nemzetiségi önkormányzatok jogi személyek, előttük egyéb források is nyitva állnak, így a minisztériumoktól, alapoktól és alapítványoktól, az országos nemzetiségi önkormányzatoktól is kaphatnak pénzt pályázati úton például helyi kezdeményezésekre, de anyaországaiktól is kaphatnak támogatást.
A nemzetiségi önkormányzatok – a normál települési önkormányzatokhoz hasonlóan – testületi üléseken hozzák meg döntéseiket, határozataikat évente legalább négy alkalommal, és egyszer közmeghallgatást is tartanak. A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét mindhárom szinten a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok biztosítják. A helyi testületek 3 vagy 4 tagúak, a fővárosi és a megyeiek mindenhol 7 tagúak, míg az országosak 15-47 tagúak (a nemzetiségi választások kiíráskori számától függően).
A nemzetiségi képviselők egyszerre legfeljebb két testületnek lehetnek tagjai a helyi, a területi és az országos közül. A nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületi tagjai tiszteletdíjat kaphatnak, de azt a működési kiadásokból kell kigazdálkodniuk, így a gyakorlatban nem jellemző, hogy a képviselők munkájuk után nagyobb összeget vennének fel havonta, inkább költségtérítést kapnak, például buszbérletet számolhatnak el.
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi törvény a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatoknak is biztosítja, hogy intézményeket tartsanak fenn. A helyi önkormányzatok jellemzően kulturális és oktatási intézményeket tartanak fenn, például óvodát, általános iskolát vagy tájházat, közösségi házat működtetnek.
A megyei szervezetek jellemzően a térség kulturális tevékenységét, a helyi szervezeteket koordinálják, és a lehetőségeik is jobbak, mert általában több pénzt kapnak a „normál” megyei, fővárosi önkormányzattól, mint a helyiek. A nagyobb oktatási intézményeket is fenntartó országos nemzetiségi önkormányzatok közül többnek a költségvetése akár milliárdos nagyságrendű is lehet, több száz alkalmazottjuk van, továbbá több ezer diák jár az általuk fenntartott iskolákba.
Fuzik János becslése szerint ma – az iskolákkal együtt – mintegy 80-100 olyan intézmény lehet Magyarországon, amely valamelyik nemzetiség fenntartásában működik.
