Titkosszolgálati fedőcég volt az Energol Rt.

Portik Tamás a katonai titkosszolgálathoz kapcsolódó társaság egyik vezetőjeként hatalmas vagyonra tett szert.

A találkozókról készült hanganyagok minőségével ugyan gondjuk volt az ellenzéki politikusoknak, de azt ők sem állították, hogy manipuláltáka felvételeket. Az egykori titokminiszter, Szilvásy György saját maga és Laborc felelősségét mentegettea találkozók megjelent leirataival kapcsolatban a Hír TV április 25-ei Rájátszás című műsorában.

2013 novemberében újabb három hónappal, 2014. február 7-éig meghosszabbította a Központi Nyomozó Főügyészség a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető találkozóinak ügyében hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indított nyomozást.

A főügyészség egyebek mellett azon hangfelvételek alapján vizsgálódik, amelyek tanúsága szerint Portik és Laborc 2008 nyarán, a Gyurcsány-kormány hivatali idején legalább két alkalommal találkozott, és abban állapodott meg, hogy Portik megpróbál leleplező információkat gyűjteni vagy kreálni akkori ellenzéki politikusokról az MSZP hatalmon maradása érdekében. Portik kiváló szocialista kapcsolatairól is beszámolt Laborcnak, és azt is tudatta vele, hogy pénzzel támogatott MSZP-s köröket.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát.

A kilencvenes évek olajügyleteiről elhíresült Portik Tamást, akit Prisztás József 1996. november elsején történt kivégzésében felbujtóként marasztaltak el, aljas indokból elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek tegnap a Fővárosi Törvényszék. A vállalkozó lelövésével vádolt H. István esetében a bíróság úgy döntött, hogy az elkövetőt tízéves fegyházbüntetéssel sújtja, míg a vádirat szerint az áldozatot a gyilkosság helyszínére csaló F. Ferencet bizonyítottság hiányában felmenti az ellene felhozott vád alól. A tanács súlyosbító körülményként értékelte az elkövetés nagyon durva módját, azt, hogy kivégezték az áldozatot.

Az ítélet indoklása szerint a törvényszék az ügy egyik koronatanúja, Kelemen Györgyi terhelő vallomásaival összevetve értékelte a gyilkosság napján indult, majd egy évvel később bizonyítottság hiányában lezárt eljárásban, valamint a 2012-ben újraindult nyomozásban beszerzett mobiltelefon-híváslistákat és cellainformációkat. A tanács tényszerűnek értékelte a tanúnak azt a vallomását is, amelyben a másodrendű vádlott, H. István mint Portik akkori testőre és sofőrje elismerte neki, hogy ő végzett Prisztással. A bíróság megállapította: a Portik és Prisztás között bizonyítottan fennálló érdekellentét és elszámolási vita mellett a leszámolás indítéka pozícióharc is lehetett.

F. Ferenccel kapcsolatban a törvényszék úgy értékelte: az ügyészség nem bizonyította minden kétséget kizáróan, hogy a vádlott, aki találkozót beszélt meg az áldozattal, majd annak időpontjáról értesítette Portikot, tudott volna a készülőfélben lévő gyilkosságról, abból pedig, hogy tartozott Prisztásnak, és annak halála után nem fizette meg adósságát az örökösöknek, nem következik a bűnössége.

Portik az ítélet kihirdetése előtt, az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte a gyilkosság vádját, amelyet az ügyészség csak Kelemen Györgyi vallomásaira alapozott. A verdikt elhangzása után a férfi elcsukló hangon arról beszélt, hogy a bíróság ártatlan embert ítélt el, és az ugyancsak gyermeket nevelő H. Istvánra utalva kijelentette, hogy a törvényszék a döntéssel családokat tett tönkre.

A bíróság F. Ferenc szabadlábra bocsátásáról döntött, továbbá elrendelte, hogy Portik és H. István a másodfokú eljárás megkezdéséig előzetes letartóztatásban maradnak. Az ügyükben hozott ítélettel szemben a Fővárosi Főügyészség súlyosabb büntetés kiszabását indítványozva, F. Ferenc esetében pedig a bűnösség megállapítása és a vádlott elmarasztalása érdekében jelentett be fellebbezést. Az elítéltek védői szintén fellebbeztek a határozat ellen, így a perben egy később kitűzött időpontban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla mondhatja ki a jogerős verdiktet.

Portik Tamás a fenti eljárás mellett három másik büntetőügynek is a résztvevője. Mint ismert: a Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást folytat az 1998-as Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás ügyében, amelynek célpontja Boros József Károly, alias Boros Tamás vállalkozó volt. A férfit ugyancsak felbujtóként hallgatták ki Seres Zoltán vállalkozó 1999. áprilisban Tahitótfalun történt kivégzése ügyében, valamint a Cinóber néven ismert Domák Ferenc 1996. december 18-án a IX. kerületi, Üllői úti lakása előtt történt fejbelövése miatt folyamatban lévő nyomozásban.