Nagy Andrea főügyészségi szóvivő közölte: az iratismertetés szakaszában lévő büntetőeljárás határidejét október 16-ig meghosszabbították, ezután dönthetnek arról, vádat emelnek-e a gyanúsítottak ellen. Hozzátette: az államtitoknak minősülő nyomozás részleteit nem ismertetik, és a KNYF a vádelőkészítés befejezése után is csak arról tájékoztat, hány személy elmarasztalását indítványozták a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsának.
Ismeretes, a főügyészség az után rendelt el nyomozást, hogy tavaly augusztusban a Honvédelmi Minisztérium bejelentette: a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztásokat tártak fel a katonai elhárításnál. Kiderült, hogy a titkosszolgálat korábbi vezetői eltitkolták a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) és a gyilkosságsorozat büntetőperében negyedrendű vádlottként elmarasztalt Csontos István kapcsolatát. A korábban katonaként szolgáló férfit ugyanis beszervezte a KBH. Csontos tartótisztje felsőbb utasításra, akarata ellenére tagadta le a kapcsolatot a beszervezett férfival, ezért H. Ernőt a büntetőügyben első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék hamis tanúzás miatt feljelentette. A Népszabadság két hónapja arról számolt be, hogy a KNYF által közölt gyanú egy a romagyilkosságok elkövetőinek elfogása után a Nemzeti Nyomozó Iroda megkeresésére írt válaszlevélen alapul, amelyben a katonai elhárítás emberei hazugságokat közöltek a rendőrökkel.
A Debreceni Törvényszék tavaly augusztusban hirdetett ítéletet a rasszista indítékú bűncselekmények ügyében, a bűnsegédként tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélt Csontos mellett az elkövetéssel vádolt Kiss testvéreket, valamint Pető Zsoltot életfogytig tartó fegyházzal büntették. A vádlottak 2008–2009-ben hajtottak végre támadásokat kilenc helyszínen lőfegyverekkel, Molotov-koktélokkal romák otthonai ellen. Ennek következtében hat ember, köztük egy gyerek életét vesztette, öten pedig megsebesültek.A támadások végrehajtásához Besenyszögön hét vadászfegyvert és 25 lőszert raboltak, a gyilkosságok idején a kilenc tetthelyen összesen 78 lövést adtak le. Azt, hogy a kitől szereztek be további 150 lőszert, a nyomozás idején nem sikerült megállapítani.
2009-ben merült föl először, hogy a gyilkosságsorozat egyik gyanúsítottjának kapcsolata lehet az akkori KBH-val. A hivatal akkori vezetése ezt a tényt többször is letagadta a nyomozó hatóság és az ügyet vizsgáló parlamenti albizottság előtt is, az írásbeli megkeresésekre pedig ugyancsak több alkalommal valótlan, illetve hiányos adatokat szolgáltatott.
