Homogén szakképzési intézményrendszert akar az NGM

A tervek szerint a szakközép- és szakiskolák az NGM fenntartásába kerülnének át.

MD
2014. 10. 16. 14:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Czomba Sándor a Dönts jól – jövőd a tét! című pályaválasztási kiállításon jelezte, hogy a változások – amelyekről egyelőre elvi döntés van – 2015. szeptember 1-jétől lépnének életbe. „Azt tervezzük, hogy nagyobb önállóságot, és ezzel együtt nagyobb felelősséget szeretnénk a szakképző intézmények nyakába tenni” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, ezzel a lehetőséggel az intézményeknek megfelelő módon kell gazdálkodni. Ez nem azt jelenti, hogy 500-600 önálló gazdálkodó szerv lesz a rendszerben, számuk ennél jóval kevesebb lesz – hangsúlyozta Czomba Sándor.

Az államtitkár szavai szerint mennyiségi és minőségi változásokra van szükség a szakképzés rendszerében, így a fenntartóváltás keretében a gimnáziumokat leválasztják majd a szakiskolákról és szakközépiskolákról, mivel a gimnáziumok „másfajta gondolkodásmódot igényelnek”, és szerepük főiskolára és egyetemre történő felkészítés lesz.

Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott településen megszűnik a gimnázium, minden egyes iskolát egyenként akar megvizsgálni az NGM – hangoztatta az államtitkár. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálnák a szakképző intézményeket: megvizsgálnák többek között azt, hogy szükség van-e az adott intézményre, mi lenne a változtatás iránya és ez milyen gyorsan történjen meg – fejtette ki. Távlati cél még a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése, a gimnáziumi létszám korlátozása, illetve a szakképzési pedagógusmodell kialakítása is.

Visszaállítanák a gyakorlati oktatásvezetői munkakört, az iskolai rendszerben pedig megerősítenék a szakoktatói szakmát, ezzel együtt a tanárképzésbe kötelezően beleépítenék a felnőttképzési tartalmat – rögzítette a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár.

Ahol az állami iskolák, valamint az egyházi-, magán, alapítványi intézmények egymást kiegészítve tudják az igényeket kielégíteni, ott „isten hozta” a nem állami intézményeket – jelentette ki Czomba Sándor. Hozzátette: jelenleg több mint 30 ezer diák tanul nem állami fenntartású, például felnőttképzési rendszerben.

„Ahol az állam hosszú távon szeretne szerepet vállalni a szakképzésben, és a mostaninál nagyobb kapacitással bír, ott az állam szerepvállalása hangsúlyosabb lesz, vagy lehet az intézményein keresztül” – mondta az államtitkár. A szociális területet példaként hozva az államtitkár megemlítette, ott, ahol az állam nem tudja, nem akarja vagy nem képes az adott feladatot jól ellátni, ott számítanak a munkaerőpiac igényeire szakosodott, magánkézben lévő, egyházi vagy alapítványi intézményekre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.