A tiszteletadásnak több oka is van: elsősorban emlékezzünk azokra az alapítókra, akik Mohács után csupán négy évvel a magyar Alföld szívében a pogány elleni küzdelemben úgy érezték szükségét, hogy hitet és tudást biztosítanak minden alföldinek – jelentette ki a politikus. Legalább ilyen tisztelet illeti azokat, akik szellemi utódként 1949-ben a sztálinista alkotmány és az egyházakat sújtó államosítás idején úgy gondolták, hogy ennek az intézménynek továbbra is a protestantizmus eszményét kell vallania, mert a tudás és a hit megvéd a 20. század pogányságától ugyanúgy, mint Szegedi Kiss István idején a 16. században – tette hozzá Lázár János.
A politikus – aki egyszerű vásárhelyi kálvinistának nevezte magát – történelmi visszatekintésében kitért arra, hogy „mi mezőtúriak, hódmezővásárhelyiek és debreceniek érezhetjük magunkat úgy is, mint a 16-17. századi erdélyi kultúra legnyugatibb fellegvárai, hiszen az akkori transzszilvanizmus hatása idáig ért, és óvott bennünket attól, hogy keresztény értékeinek feladjuk.”
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a nagytemplomot teljesen megtöltő hívők előtt rámutatott: a mostani a kormánynak is ugyanolyan hitre és tudásra van szüksége, mint a mezőtúri reformátusságnak, mert nem akar kevesebbet, mint hogy „az ezeréves állam megmaradjon, és Magyarország erős, független ország maradhasson”.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a református kollégium igazgatótanácsának elnöke ottani diákéveire is emlékezve hangsúlyozta: a falak között nemcsak oktatás, hanem példaadó nevelés is folyik. Az öt évszázad eseményei időről időre megtépázták ugyan az intézményt, átmenetileg még az oktatást is megszüntették, a túri református kollégium és könyvtár azonban mind a mai napig áll, és szilárdan hirdeti az alapítók által ráhagyományozott hitet, elveket és értékeket – mondta.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének igazgatója köszöntőjében jelezte: Magyarországon ma 47 történelmi emlékhely van, ezek sorát egy erre hivatott bizottság javaslata alapján egy 2011-es kormányhatározat rögzíti. Egységes megjelölésüket sztélék felállításával tudatják, amelyek az emlékhelyek jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket.
