Tarlós István főpolgármester arról beszélt: az emlékfal avatásakor „közösen emlékezünk, és reménykedünk abban”, hogy az a világ, amelyben a gettó felépülhetett, soha nem jön vissza. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon „azoknak az ordas eszméknek”, amelyek a hetven évvel ezelőtti tragédiához vezettek, nincs igazi bázisuk. Nincs budapesti vezető, aki egyetértene ezekkel eszmékkel – tette hozzá.
Tarlós István úgy fogalmazott: bízhatunk abban, hogy itt egy népként, egy közösségként, békében és szeretetben élhetjük azt az életet, amelyet a gondviselés kiszabott számunkra.
A főpolgármester külön köszöntötte az ünnepség résztvevői között azokat, akiket egykor a gettóba zártak, és reményét fejezte ki, hogy feloldódott már bennük a félelem, és otthon érzik magukat „közöttünk”.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kiemelte: a fal a valamikori gettófal vonalában épült, emlékeztetve a hetven évvel ezelőtti borzalmakra, de egyben olyan helyen, ahol ma több száz magyar zsidó kisgyerek tanulja Arany János Toldiját és a Biblia talmudi magyarázatait.
A zsidó közösség számára az emlékezés legmegfelelőbb módja az újjáépítés – mondta. Akkor tudunk emlékezni, ha a borzalmakból levonva a következtetéseket egy jobb jövőt építünk – tette hozzá. Az EMIH vezető rabbija kitért arra is, hogy az emlékfal azért más, mint a többi holokauszt-emlékmű, mert nemcsak emlékmű, hanem oktatási eszköz is.
Vattamány Zsolt (Fidesz–KDNP), Erzsébetváros polgármestere rámutatott, hogy miközben emlékezni erkölcsi kötelességünk, fontos, hogy az emlékezést tettek is kövessék. Tettek, amelyek hozzájárulnak egy olyan közösség építéséhez, amelyben mindenki fontos – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy pár éve egy leromlott, használaton kívüli épület állt a Dohány utcának ezen a részén, ma azonban egy virágzó oktatási intézmény működik ott, amelybe olyan szülők íratnak be diákokat, akiknek fontos, hogy kultúrájukat, identitásukat szem előtt tartva neveljék gyermekeiket.
A polgármester hozzátette, Erzsébetváros mára olyan közösséggé vált, amelyben az együttműködést valódi tartalommal töltik meg, az együttgondolkodást pedig tényleges eredmények követik.
Oláh Lajos, Erzsébetváros egyéni országgyűlési képviselője, a Demokratikus koalíció politikusa arról beszélt, hogy az emlékfal átadása a gyerekekről szól; a múltról beszélünk, de a jövőnek szeretnénk üzenni. Hangsúlyozta, hogy hetven éve nem a gonosz, hanem a közönyös emberek sokasága miatt történt meg az, ami nem történhetett volna meg. A múlt arra tanít – tette hozzá –, hogy szólni kell, ha mást bántanak, és meg kell védeni azokat, akiket igazságtalanul bántanak.
Az átadóünnepségen Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete gyújtotta meg azt a gyertyát, amellyel a több mint háromszáz résztvevő az egykori gettó áldozataira emlékezett.
A rendezvényen mások mellett jelen volt Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke, Oberlander Báruch ortodox haszid zsidó vallási vezető, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti külképviseletének ideiglenes ügyvivője, Lieselore Cyrus, a Németország magyarországi nagykövete és François Lavertue, Kanada budapesti konzulja.
A Sugár Péter által tervezett emlékfalon interaktív térkép tünteti fel a környék legfontosabb helyeit, ismerteti a városrész történetének főbb eseményeit is, és egy zsoltár is olvasható rajta.
