Az eseményen Lieselore Cyrus, Németország budapesti nagykövete kiemelte: Auschwitz az embertelen szenvedés, a jogfosztás, az emberi mivoltunkból való kivetkőzés szinonimája, ez a civilizáció történetének abszolút mélypontja. Az egykori tábor felszabadítására gyásszal és szégyennel a lelkünkben emlékezünk – fűzte hozzá. Mint mondta, a megemlékezés azokról a zsidókról és más áldozatokról szól, akiket megfosztottak jogaiktól, életüktől, emberi méltóságuktól. Az emberi méltóság a legdrágább kincsünk, sérthetetlen – fogalmazott Lieselore Cyrus. A német nagykövet hangsúlyozta: Európában ma nincs helye az intoleranciának, az idegengyűlöletnek, a rasszista ideológiáknak.
Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete arról beszélt, hogy az antiszemitizmus megerősödött az elmúlt években, a zsidók fizikai biztonsága veszélybe került szerte a világon. Az antiszemitizmus elleni küzdelem nemcsak a zsidók ügye, hanem általános kihívás – mondta, hozzátéve: akik becsülik az alapvető emberi értékeket, szabadságjogokat, azoknak közösen kell fellépniük az antiszemitizmus ellen.
A diplomata rámutatott: akik tagadják a holokausztot, Izraelt illegitimnek tartják, a holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája. Az európai vezetőknek fel kell mérniük, mit tehetnek az antiszemitizmus ellen, és össze kell fogniuk ebben a küzdelemben – mondta. Úgy vélte, az évforduló jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk a múltról és elkötelezzük magunkat a jobb jövő építése mellett.
Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet üzenetét Katarzyna Sitko, a Lengyel Intézet igazgatója olvasta fel. A diplomata kiemelte: a holokauszt a lengyel történelem és nemzeti emlékezet fontos része. A történelmen nem lehet változtatni, de azt meg lehet és meg is kell tenni, hogy levonjuk a tanulságokat és tanuljunk mindabból, ami történt – fogalmazott. Hozzátette: erre a tragédiára nincs mentség. A nagykövet azt írta: szembe kell szállni a gyűlölet minden megnyilvánulásával, és felelősségünk, kötelességünk emlékezni a történtekre.
Haraszti György, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumi elnöke azt hangsúlyozta, hogy a mai megemlékezés nem a gyászról, a bánatról, hanem a jobb közös jövőről szól, amelynek zálogai a túlélők, akik annyi szörnyűség után is itt vannak. Ez azt az ígéretet jelenti, hogy talán sikerült valamit tanulni a történtekből, és azok nem ismétlődhetnek meg – mondta.
A náci Németország 1940-ben építtette az auschwitzi koncentrációs tábort Lengyelországban. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre, ez lett a zsidók megsemmisítésének fő helyszíne. Az Auschwitz-Birkenauba érkezők 70-75 százalékára az azonnali halál várt. Az emberek tervszerű megsemmisítése csak 1944 késő őszén ért véget. A németek a birkenaui gázkamrákat felrobbantották, a foglyok nagy részét a szovjet csapatok közeledtekor legyilkolták vagy gyalogmenetben megindították nyugat felé.
A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig nincsenek pontos adatok. Az auschwitzi múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, és sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották itt a zsidók legnépesebb csoportját. A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel. Január 27-ét 2005-ben az ENSZ-közgyűlés a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
