Péterfalvi Attila a témában Budapesten tartott csütörtöki nemzetközi konferencián (ahogy az adatvédelem világnapján korábban) arra hívta fel a figyelmet, hogy a dróntechnológia új minőséget hoz az adatkezelés területén. Utalt arra, hogy a tárgykört részletesen szabályozó törvény előkészítés alatt áll, és azzal kapcsolatban novemberben már ajánlásokat is megfogalmaztak. Jelezte ugyanakkor, hogy a távirányítású repülő szerkezetek nem megfelelő használata jelenleg is minősülhet bűncselekménynek.
A hatóság elnöke a drónok magánszférabeli és adatvédelmi megfontolásairól szóló kétnapos rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a drónok használata adatkezelési, adatvédelmi kérdéseket vet fel. Ezek a vezető nélküli repülő eszközök az emberek legintimebb magánszférájába behatolva is képesek felvételek készítésére, és alkalmasak követésre, rejtett megfigyelésre is – mondta.
Álláspontja szerint a szabályozás során különbséget kell tenni a drónok állami, kereskedelmi és magáncélú használata között.
Jelezte, az egyre terjedő új technológia számos lehetőséget nyit meg nemcsak az állami – például katonai, katasztrófavédelmi, mezőgazdasági vagy ipari – célú felhasználásban, de a kereskedelemben is. Hozzátette: a drónokat Németországban már a posta is használja.
Közölte, a jelenlegi magyarországi szabályozás szerint drónokat reptetni csak egyedi – a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal által kiadott – engedélyek alapján lehet, ugyanakkor egyre többen használnak hobbicélra ilyen repülő eszközöket.
Erre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy még magáncélból sem lehet olyan felvételeket készíteni, amelyek az emberi méltóságot sértik, továbbá jelezte azt is: külön oda kell figyelni a kiskorúak védelmére.
Álláspontja szerint azért is szükség van a drónokkal kapcsolatos önálló jogi szabályozásra, mert például a közterületi kamerák „statikusak”, helyhez kötöttek, azokról az állampolgárokat – figyelmeztető táblákon – tájékoztatják, míg a drónok gyorsan tudják a helyüket változtatni, nem csak a közterületekre láthatnak be.
Péterfalvi Attila hozzátette, hogy a drónok puszta jelenléte is befolyásolja a magánszféra sérthetetlenségét, mert már a megfigyeléstől való félelem is változást idézhet elő az emberek magatartásában. A biztos szerint ez azt jelenti, hogy a drónokra szerelt adatrögzítőkkel könnyebben meg lehet sérteni az emberek pszichikai és fizikai méltóságát.
Véleménye szerint komolyan sérülhet a magánlakás, magánterület zavartalansága, de ennél is fontosabb, hogy ezeknek az eszközöknek a használata negatív hatással lehet olyan alkotmányos jogokra is, mint az egyesülési, gyülekezési szabadság, a vallás-, véleménynyilvánítás szabadsága, vagy a hátrányos megkülönböztetés tilalma.
