Részben helyt adott mai döntésében a Fővárosi Ítélőtábla a felperes magyar állam fellebbezésének, és az első fokon megítélt 88 millióról 131 millióra emelte a késedelmi kötbért, amit a Ronald S. Lauder amerikai üzletember érdekeltségébe tartozó KC Bidding Kft.-nek kell megfizetnie a kaszinókoncessziós szerződés megszegéséért. Az ítélőtábla kimondta: az elsőrendű alperes nem „csupán” 356, hanem összességében 533 napot késett azzal, hogy beszámoljon az államnak a sukorói King’s City-beruházás megvalósításának a folyamatáról, amit a szerződés szerint félévente meg kellett volna tennie. A napi késedelmi kamat mértékén (247 ezer forint) az ítélőtábla nem változtatott az elsőfokú ítélethez képest – ez egyébként a tizede annak, mint amennyit az állam követelt.
Ennél is lényegesebb, hogy az ítélőtábla kimondta: Lauder mint másodrendű alperes készfizető kezességvállalással tartozik a KC Bidding kötelezettségeiért. Bár a koncessziós szerződés szerint a biztosítéknak a cég valamennyi fizetési követelésére ki kellett volna terjednie, Lauder a kezesi nyilatkozatban csak a KC Bidding által nem vitatott követelésekre korlátozta kezességvállalását. A nyilatkozatot a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter, majd az elsőfokú bíróság is elfogadta, ám a másodfokú bíróság – helyt adva az állam fellebbezésének – szerződésellenesnek minősítette. Így nemcsak cége, hanem maga Lauder is pervesztes lett. Az ugyanis nem készfizető kezességvállalás, ha valaki csak bizonyos, általa támasztott feltételek esetén hajlandó fizetni.
Bártfai Beatrix, a Sukoró-ügyben a magyar államot képviselő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda jogásza lapunknak rendkívül kedvezőnek nevezte az ítéletet. Úgy vélte, megnyugtató, hogy Ronald S. Lauder a magánvagyonával felel majd a KC Bidding kötelezettségeiért, és ez a még folyamatban lévő meghiúsulási kötbér iránti perben is irányadó. (Ismert, a magyar állam 900 millió forint meghiúsulási kötbért is követel a KC Biddingtől – azt a pert a Fővárosi Törvényszék a késedelmi kötbér ügyében hozott ítélet jogerőre emelkedéséig felfüggesztette. Így most már az a per is folytatódhat.)
Mint arról többször beszámoltunk, Lauder és amerikai–izraeli befektetőtársai 2008. május 21-én az Országházban találkoztak Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel és Bajnai Gordon gazdasági miniszterrel, s azért lobbiztak, hogy a kaszinóberuházás céljára kiszemelt sukorói ingatlanegyüttes tulajdonjogát cserével szerezhessék meg, így elkerülve a pályázat esetén megjelenő vetélytársakat. Gyurcsányék teljesítették a befektetők óhaját. A Kúria azonban 2012-ben semmisnek és érvénytelennek mondta ki a csereszerződést. Mivel a befektetők nem rendelkeztek jogszerű ingatlanokkal, a magyar állam 2011-ben felmondta a koncessziós szerződést, és 900 millió forintnyi meghiúsulási kötbért követel Lauderéktől.
A hazaiak mellett külföldön is folyt egy Sukoró-per. A befektetők egy washingtoni választott bíróság előtt százmilliárd forintra perelték a magyar államot, amiért az szerintük jogellenesen kisajátította a beruházásukat, és megfosztotta őket a kaszinóépítés lehetőségétől. A washingtoni bíróság tavaly elutasította a keresetet, és kimondta: a magyar állam semmilyen közhatalmi eszközzel nem sajátította ki vagy gátolta a beruházást, jóhiszeműen és szerződésszerűen járt el, és nem sértette meg a befektetésvédelmi egyezményt.
