Megoldást kell találni a kárpátaljai sorozás problémájára

A kárpátaljai magyarság helyzetéről tájékozódott kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A bizottság több mint kétórás ülésén többek között Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal főigazgatója, valamint Papp Károly országos rendőrfőkapitány adott tájékoztatást az ukrajnai helyzetről.

A tanácskozás után nyilatkozó képviselők beszámolója szerint kiemelten foglalkoztak az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarság sorozásáról.

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja elmondta: a testület tagjai között mind a helyzet súlyosságát, mind a kárpátaljai magyarság megvédésének fontosságát tekintve egyetértés volt. Azt is közölte, hogy a rendészeti szervektől és a szolgálatoktól kapott tájékoztatás szerint egyelőre nem indult meg Magyarország felé menekülthullám, de erre az eshetőségre is felkészültek.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke azt mondta, hogy románok, ruszinok, lengyelek és magyarok is érintettek a már aránytalanná váló sorozásban. Azt javasolják, hogy uniós megoldást találjanak erre a problémára.

A jobbikos Mirkóczki Ádám kijelentette: a magyar kormánynak változtatnia kell eddigi politikáján, be kell fejeznie az Ukrajna területi integritásáért való aggódását, mivel az már érvényét vesztette. A jelentések alapján nincs rá esély, hogy Ukrajna valaha is ugyanaz lesz, mint volt – szögezte le.

A radikális párt követeli a kormánytól, hogy egyetlen magyart se engedjen besorozni – hangsúlyozta Mirkóczki Ádám, hozzátéve: ha kell, engedjék be őket a határon, biztosítsanak nekik státust. „Nem tudjuk, hány halálos áldozat van, csak azt tudjuk, hogy több” – emelte ki. A jobbikos képviselő szerint a magyar kormánynak számos eszköze van Kijevvel szemben – mint például az Ukrajnának biztosított gázszállítás, illetve a kibervédelmük erősítésére ajánlott segítség –, amelyeket akár zsarolásként is felhasználhat a magyarok életének megmentése érdekében.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke kiemelte: egyre nyilvánvalóbb, hogy Európa elhúzódó válsággal néz szembe, Ukrajna pedig egyre nehezebb katonai, gazdasági és politikai helyzetben van. Mind több civil áldozata van a konfliktusnak, s a mozgósítás a mintegy kétszázezres magyarságra is kiterjed. Meg kell akadályozni, hogy magyarok számarányuknál nagyobb arányban kapjanak behívót – emelte ki Molnár Zsolt, emlékeztetve arra, hogy ők egyben ukrán állampolgárok is.

Az MSZP-s politikus közölte, hogy a bizottsági ülésen a letelepedési kötvény is szóba került. Ezzel kapcsolatban azt mondta: személyes véleménye szerint az európai terrorfenyegetettség azt indokolja, hogy a letelepedési kötvényt vásárlók is essenek át a legszigorúbb ellenőrzésen.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt  nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga  megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig  történteket mindenesetre megmagyarázza.

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán  kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel  ezelőtti  döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való  csatlakozást.  Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők  rendkívül kockázatos  lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz  él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket  telepítsen. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.

Amerikának jól fizetnek a szankciók. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntető intézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – erről a Napi Gazdaság írt korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát – ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki találkozójuk alkalmával az Országházban. Angela Merkel szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény; a kancellár továbbra sem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában.