Tavaly, év közepén még csupán nagyjából ezer magánszemély nevét tartalmazta a közhiteles regiszter, januárban viszont már több mint húszezren szerepeltek a kimutatásban. Mindeközben a 2014-es helyhatósági voksolás alkalmával nagyjából 16 ezer önkormányzati képviselőt bíztak meg a szavazópolgárok, s szép számmal választhattak nemzetiségi szereplőket is. A köztartozásmentes lajstrom ugyanakkor nem csak a politikai, érdek-képviseleti pályán mozgók számára lehet érdekes – erről beszélt a Magyar Nemzetnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője.
Kis Péter András kérdésünkre elmondta, hogy a listabeli tagság számos hatósági vagy más ügy elintézéséhez nyújthat segítséget. A tapasztalatok szerint többen azért esnek át a belépés egyébként nem túl nehézkes procedúráján, hogy hozzájuthassanak a lakásépítési támogatáshoz. Emellett a bevándorlási ügyekben és akár banki hiteligénylésnél is előny lehet, ha valaki szerepel az ingyenes összesítésben. – Merthogy – emelte ki a szóvivő – az elektronikus úton beadható csatlakozási kérelem után sem illetéket, sem egyéb költséget nem számít fel az adóhivatal. S lényegében az egyetlen feltétel, hogy az érintett ne tartozzon az államnak.
Mint Kis Péter Andrástól megtudtuk, január végén – a már említett húszezer magánszemély mellett – 77 ezer cég, egyéni vállalkozó és állami szervezet is szerepelt a köztartozás nélküliek listáján. Fél évvel korábban a gazdasági résztvevők száma több mint tízezerrel alacsonyabb volt, ezek szerint tehát a piaci szereplők is látnak fantáziát a csatlakozásban. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, rövid nevén az ekáer idei bevezetése miatt pedig még többekben fogalmazódhat meg a regisztrálás gondolata. A lajstrombeli tagság ugyanis egyes vállalkozások számára komoly gazdálkodási könnyebbséget jelenthet.
Ehhez érdemes tudni, hogy biztosítékot kell elhelyeznie mindazoknak a cégeknek, amelyek kockázatos élelmiszerekkel nagy mennyiségben kereskednek: ilyen portékát vesznek, értékesítenek, útnak indítanak. A biztosíték nagyságát a korábban eladott, megvett termékek értékének 15 százalékában határozza meg a jogszabály. A két éve működő és a köztartozásmentes regiszterben szereplő vállalkozásoktól ugyanakkor nem kérnek biztosítékot az előírások. – Lényeges – jegyezte meg a szóvivő –, hogy az ekáer próbaüzeme alatt, vagyis márciusig egyetlen vállalkozásnak sem kell biztosítékot adnia, utána viszont életbe lép a kötelezettség. Fontos az is, hogy a köztartozásmentes listát havonta frissítik, így aki februárban bejelentkezik, az március 10-én már olvashatja nevét a pozitív kimutatásban.
Az adóhivatal – főként a gazdasági szereplők tájékoztatásáért – feketelistákat is közzétesz, az ilyen összesítésekben a legnagyobb adótartozást maguk előtt görgető magánszemélyek és vállalkozások kapnak helyet. A NAV adataiból egyértelműen kiderül, hogy – a tartozás nélküliek adatbázisa mellett – az efféle lajstromokra is mind többen kerülnek fel. Három és fél évvel ezelőtt, 2011 derekán például összesen 5500 cég és polgár nevét tartalmazta az akkori két táblázat. Két évvel később már hatezernél járt a tízmillió forintnál többel tartozó polgárok és a legalább százmilliós elmaradással küzdő gazdasági résztvevők száma. Az idei év elején hétezerre ugrott az együttes érték. Utóbbi lajstromok csak a jéghegy csúcsát mutatják meg, igaz, azt nevekkel, címekkel és adószámokkal. A teljes kép ugyanis úgy fest: az elmúlt év végén 1,3 millió magánszemély és valamivel több mint 350 ezer működő vállalkozás tartozott az államnak hol kisebb, hol nagyobb összeggel.
