Már a kezdeti időszakban érdemi eredményt hozhat az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer, rövid nevén az ekáer. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a múlt héten háromnapos ellenőrzést tartott, az akcióban a hatóság 1400 rakomány kapcsán fogott vizsgálódásba. A szervezet szóvivője, Suller Attila lapunk kérdésére úgy fogalmazott: az új szisztémát a tisztességes piaci szereplők helyzetének megerősítéséért és a forgalmiadó-csalások visszaszorításáért dolgozta ki a törvényhozás, s a rendszer – az első tapasztalatok alapján – alkalmas is lesz küldetésének teljesítésére.
A háromnapos ellenőrzésen a hatóság emberei több szempontból vizsgálódtak, elsősorban azt nézték meg, hogy a gazdasági szereplők kiváltották-e a szükséges azonosítót. Az év eleje óta ugyanis – legtöbbször – csak akkor indítható útnak a teherautó, ha a feladó, más esetben a vevő regisztrálja a fuvart az online közúti ellenőrző rendszerben. Tíz vizsgált szállítmány közül átlagosan nagyjából négynél nem szerezték be a szükséges ekáer-kódot, a teherautók tehát elvben a szabályok megsértésével keltek útra. Igaz, március elsejéig a rendszer próbaüzeme zajlik, addig nem szab ki mulasztási bírságot a NAV.
Az adóügyi és más hasonló visszaélések ellen ugyanakkor már most fellépett a hatóság. A közúti razzia alkalmával a NAV felhasználta az elektronikus útdíjrendszer adatait, s – a teherautók súlyának rögzítésénél – lényeges szerep jutott a kormányhivatalok hordozható mérlegeinek is. – A mérlegelés azokban az esetekben lehet lényeges, amikor a kamion külföldről érkezik, és illegálisan hoz árut Magyarországra – mondta magyarázatként a szóvivő. Hozzáfűzte: az akció során több esetben is felmerült a gyanú, hogy az adott cég az uniós szabályok kijátszásával követ el adóügyi visszaélést.
Suller Attila néhány fogásról külön is említést tett. Az egyik alkalommal például 75 tonna lengyel származású jelöletlen burgonyát foglalt le a NAV; a zöldséget feltehetően jogsértő módon hazai őstermelőknek adták volna el. Máskor narancsszállítmány keltette fel a hatóság érdeklődését: a megállított kamion mérlegelésekor kiderült, hogy jóval kevesebb áru van a platón, mint amennyiről a hivatalos bejelentés szólt. Megint máskor tűzifaszállítmányok kapcsán fogalmazódott meg kétely, s előfordult olyan eset is, amikor az édességgel megrakott kamion – módosítva útvonalát – inkább Szlovákiába ment.
Utóbbi rakományt egyébként eredetileg egy társasház első emeleti lakásába fuvarozták volna. A szóvivőtől megtudtuk: az élelmiszerekkel kapcsolatos kétes ügyek közül kettőben – eljárás keretében – az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal is vizsgálja a részleteket. Háromnapos ellenőrzésében a hatóság az érintett gazdasági résztvevők egyéb ügyeit is áttekintette. Így derülhetett ki például több alkalommal is, hogy a munkáltatók nem jelentették be a dolgozóikat, a kamionsofőröket. Ilyenkor a társadalombiztosítási előírások megsértése merülhetett fel. Más esetekben a köztartozások beszedéséért intézkedett a NAV, a közúti razziában a hatóság emberei többmilliárdos hiány megfizetését kérték számon az adott szereplőkön.
Az eredmények kapcsán megemlíthető, hogy egyes feltételezések szerint az új rendszerrel számos illegális szereplő eltűnhet a magyar gazdaságból, s ennek nyomán érdemben emelkedhet az állami adóbevétel is. Hogy pontosan mennyivel, arról eltérnek a becslések. Némelyek tízmilliárdokban mérhető növekedésről beszélnek, más szakmai álláspontok viszont úgy szólnak: az online árukövető, -ellenőrző rendszerhez összességében akár százmilliárdos summa, többletbevétel is kapcsolódhat.
A várható hatásokat elemezve szakértői berkekben felvetették továbbá, hogy az új rendszer bevezetése átalakíthatja a hazai kereskedelmi viszonyokat, s akár jelentős módosulás elé nézhet a magyarországi fuvarozópiac is. Az elektronikus szisztéma a bűnügyi folyamatokban szintén változást hozhat, nem zárható ki ugyanis, hogy az itthon illegális üzleti lehetőség nélkül maradó személyek, csoportok új vadászterület után néznek – mondjuk az ország határian túl.
