Megérte visszavenni Budapest vizét

Nyert a fogyasztó, míg a közműcég akár százmilliárdos fejlesztéssel is számolhat.

A cég szerint azóta folyamatosan készül a kockázati térkép, amely az elhasználódásból eredő események anyagi hátterét is kimutatja, tehát a szakembereket jó eséllyel immár nem érheti váratlanul egy hasonló „baleset”, amelynek elkerülése a fő cél.

A társaság fejlesztési listája tartalmazza még a nagy átmérőjű kockázatosabb vezetékek, meder alatti átvezetések, kutak korszerűsítését; javasolja az elektromos ellátás rekonstrukcióját; a víztermelési létesítmények megemelését a mértékadó árvízszint fölé; a gravitációs víz- és szennyvízhálózat, valamint a vízellátási létesítmények, a szennyvízátemelők és a szennyvíztisztító telepek ütemezett felújítását is.

Emlékezetes, a vízszolgáltató és a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi részvényeit és a cégek irányítási jogát együttesen 34 milliárd forintért értékesítette az 1997-ben hatalmon lévő MSZP– SZDSZ-es városvezetés. A bevételt hamar felélték, míg a vízdíj csak az első tíz évben háromszorosára, a csatornadíj pedig négyszeresére nőtt. A vízműveknél, akárcsak a csatornázási műveknél, másfél évtizeden át folyamatosan infláció fölötti mértékű áremelés volt, miközben a külföldi tulajdonosok csak a vízművektől menedzsmentdíj címén közel 35 milliárd forintot vittek ki Magyarországról.

Osztalékként a csatornázási társaságnál hasonló nagyságrendű pénzeket fizettek. A befektetőkkel kötött szerződések kötelező emelést tartalmaztak, függetlenül attól, hogy volt-e, és ha igen, mekkora infláció. Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés nem emelt, akkor a kisebbségi tulajdonosok a fővárostól követelhettek volna maguknak „kompenzációt“.

Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés 2012. május végi ülése után jelentette be: az év augusztusától a vízművek külföldi kézben lévő részvényei is a főváros tulajdonába kerülnek. Akkor a képviselők nagy többsége zárt ülésen elfogadta a visszavásárlásról szóló végleges megállapodást. A teljes tranzakció 15,1 milliárd forintba került, a cég a fővárostól tagi kölcsönt kapott a visszavásárlásra, amely nélkül az összeállításunkban felsorolt fejlesztésekre esély sem lenne. – A visszavásárlási árba beletartozott a Fővárosi Vízművek Zrt. saját részvényvásárlása 12,1 milliárd forint értékben.

A főváros a társaság részére pont ekkora részvényesi kölcsönt adott. Ebből 2013-ban 4,2 milliárdot, 2014-ben pedig 3 milliárdot visszafizettünk. A jelenleg fennálló tartozás így 4,9 milliárd, s a törlesztéshez a korábbinál kisebb, a tulajdonosi kölcsönnél kedvezőbb kondíciókkal, 8 éves időtartamra bankhitelt vettünk fel – közölte most az éves szinten több mint 120 milliárd forintból gazdálkodó cég, cáfolva azokat a korábbi téves sajtóhíreket, amelyek szerint a visszavásárlás miatt bajban lennének. Hozzátették: a korábbi, önkormányzati hatáskörben lévő díjmegállapítást a központi ármegállapítás váltotta fel, s a kormány rezsicsökkentési intézkedései nyomán tíz százalékkal csökkentek a lakosság terhei.

A Fővárosi Csatornázási Művek visszavásárlása az elmúlt években megakadt, a tárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre. Budapest vezetői azonban még 2011-ben mindkét cég esetében megtették a büntetőfeljelentést a korábbi előnytelen szerződések ügyében. Az év októberében el is rendelték a nyomozást, amelyet a Legfőbb Ügyészség a napokban július 17-ig meghosszabbított. Hűtlen kezelés miatt, de ismeretlen tettes ellen zajlik továbbra is az eljárás azoknak a szerződéseknek az ügyében, amelyeken szerepel Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester, egykori helyettese, Atkári János, valamint Tiba Zsolt korábbi főjegyző aláírása.

Ki fizet a mérőórákért, és mikor jön a leolvasó?

Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő még tavaly februárban azt jelentette be, hogy a kormány úgy döntött, a mérőórákkal kapcsolatos összes költséget a szolgáltatókra terheli. Ezzel szemben a Fővárosi Vízművek honlapján az olvasható, hogy a fogyasztónak a cserét vállalkozóval, saját költségén kell elvégeztetnie, a társaság pedig a „szakszerűségi vizsgálattal egybekötött műszaki átvételért” lakásonként 8852 forintot számol fel. Az Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz csatlakozott Főgáz Zrt.-nél (Fővárosi Gázművek) viszont csak az „állagmegóvási kötelezettségek elmulasztását” hárítják át.

A gázművek már több mint tíz éve tért át az éves leolvasási rendre, idén márciustól ugyanezt teszi a Fővárosi Vízművek. A jövő márciusig tartó fokozatos átállással már nem külsős díjbeszedők, hanem a cég emberei olvassák le a mérőórákat, és ez alapján készül majd az új számla.

Ebben az előző év átlagfogyasztása alapján „megajánlanak” egy összeget, amelyet évente ötször, kéthavonta kell kiegyenlíteni. Aki ragaszkodik ahhoz, hogy személyesen, telefonon vagy interneten diktálja be a mérőóra állását, annak továbbra is ez alapján állítanak ki részszámlát. A Főgáz viszont változatlanul a Díjbeszedő Zrt.-re bízza az órák leolvasását.