Miért megyünk háborúba az Iszlám Állam ellen?

Fontos kérdések és kőkemény pengeváltások a Corvinuson.

Nem hunyhatunk szemet az USA tettei fölött sem: Guantánamo vagy az NSA megfigyelési gyakorlata csak fokozza az erőszak spirálját, egyszóval először mindenki a saját portáján kezdjen söprögetni: amíg a nyugat eltűri az emberi jogok efféle sárba tiprását, sok reményt nem fűzhet egy ilyen küldetéshez; valamint az is kérdés, hogy ezek a katonai szerepvállalások mennyiben függnek össze az erőforrások birtoklása fölött vívott küzdelemmel – sorolta. Schiffer emellett leszögezte: nem a NATO-kötelezettségvállalás keretein belül lépünk fel. Bár nemzetközi és erkölcsi kötelességeink vannak – ebben egyetértett a kormánnyal –, Amerika egymagában is elég erős katonailag, érthetetlen, miért van szüksége közép-európai országok katonáira.

Németh Zsolt erre reagálva kifejtette: a globalizációellenes Schiffer Amerika felelősségét emlegeti, mondván, ők „főzték” ezt a helyzetet, egyék is meg; ez a felelősség tagadhatatlan, de nem kizárólagosan az Egyesült Államoké, hiszen például Bassár el-Aszad sem lenne már rég Szíria elnöke, ha az ENSZ BT fegyveres beavatkozást engedélyező határozata nem ütközik egyes tagok vétójába – mondta Oroszországra célozva. Guantánamo kapcsán pedig megjegyezte, a Fidesz volt az, amely élesen szembehelyezkedett az ottani emberi jogsértésekkel – „igen, ellenzékben”, vágta rá Schiffer –, ugyanakkor Amerika kétségtelen hadászati erőfölénye ellenére rászorul európai szövetségesei politikai támogatására, ennek a rendszernek pedig Magyarország is tagja, ezért részt kell venni, még ha nem is ENSZ-BT-döntés vagy NATO-döntés az alapja a magyar részvételnek – az meg a NATO számára is dilemma, hogy ha névlegesen is beszáll, nem rettenti-e el az arab országokat – mondta a fideszes politikus.

Vagy van nemzetközi jog, vagy a „művelt nyugat” lemond róla és a normák érvényesítéséről – reagált Schiffer, aki ennek kapcsán éles kormánykritikába ment át. Mint mondta, a Fidesz ellenzékben felszólalt a Putyin-féle emberi jogsértések vagy a tibetiek elleni kínai politikával szemben, kormányon viszont Putyin „hű szövetségese”, az idelátogató kínai potentátok ellen tiltakozó tibetieket meg „szégyenszemre” rendőrökkel vitette el. Egyébként nemcsak az USA, hanem a Medgyessy-féle 2003-as magyar kormány is felelős, amely „szolgai módon” csatlakozott a háborús kórushoz – hangsúlyozta.

Az LMP-s politikus itt megemlítette, arról mindenki hallgat, hogy szerepvállalásunk mennyiben növeli a belbiztonsági kockázatokat, hiszen alig 600 kilométerre innen, Boszniában már kiképzőtábora működik az iszlamistáknak – húzta alá a politikus, hozzátéve: az sem mellékes, hogy megjósolhatatlan, meddig fog tartani és mennyibe fog kerülni az akció.

Majd újra kritizált: Magyarországon nincs külpolitika, hanem kalmárkodás van – közölte, hozzátéve: most a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásával és az IÁ elleni fellépéssel a kormány „a Putyinhoz és félnótás diktátorokhoz való dörgölőzést próbálja ellensúlyozni” – mondta, hozzátéve: nem véletlen, hogy ilyenkor a Fidesz előhúzza a szerinte egyébként a külügy szempontjából félreállított Németh Zsoltot.

Németh a felhatalmazás kérdésében kifejtette, a segítségkérést az iraki kormánytól, a részvételi formára vonatkozó felkérést pedig a koalíciót koordináló USA-tól kaptuk, egyébként szomorú, amikor az USA- és Fidesz-ellenesség elhomályosítja a külpolitikai tisztánlátást – bírálta Schiffert, hozzátéve: az LMP-s politikus által említett emberi jogok, kisebbségi jogok, népirtással szembeni fellépés elvei még inkább a részvételre kell, hogy ösztönözzenek minket, ennek része a Schiffer által javasolt utánpótlás elvágása és a belbiztonsági célzatú intézkedések is, úgyhogy – mint mondta – kár a közvélemény által „kajált” Amerika-ellenes hullámra felülni, amikor keresztény közösségeket irt ki az IÁ.

De – tette hozzá – még ez a vonal is hitelesebb lenne, ha Schifferék képesek lennének disztingválni – bizonyos kérdésekben nemet mondani, másokban együttműködni az Egyesült Államokkal, ahogy a kormány teszi. Emlékeztetett, a szabadkereskedelmi egyezményt nem Amerika, hanem az EU kezdeményezte; valamint elmondta azt is, hogy „ha egy jó ügy mellé állunk”, az a külpolitikai mozgásterünket is bővíti. A Guantánamóval kapcsolatos álláspont változatlan, azt be kell záratni – összegezte.

Ezután ismét szóba került a belbiztonsági kockázat, amellyel kapcsolatban Schiffer elmondta, annak növekedését senki sem tagadhatja egy katonai beavatkozás esetén.

– Hazánk belbiztonsági helyzetét a TEK és a Belügyminisztérium vizsgálata szerint a szerepvállalás nem rontja érdemben, de mindenképp dolgoznak a további javításán – mondta a fideszes képviselő, aki ugyanakkor emlékeztetett, hogy a kurd „fővárosban”, Erbílben van magyar konzulátus, a Mol óriási beruházásokat indított, és százas létszámban dolgoznak ott magyar olajkitermelők is, akik biztonsága szintén fontos. Azzal, hogy Amerika mellé állunk, nemcsak jó pontot szerzünk, hanem emellett katonáink – akik hivatásosként maguk választották ezt az életpályát, hogy nemzeti érdekből kockáztatják az életüket – tapasztalatot, amely elengedhetetlen egy modern hadseregben.

Az „Európa erőd” álláspont – bezárkózni és nem tudomásul venni a külső fenyegetéseket – nem működik, a problémák külső forrásait is meg kell szüntetni – mondta Németh.

Schiffer ekkor újfent élesen bírálta a kormányt, bár elismerte, hogy Németh álláspontja valóban 25 éve ugyanaz, a Fideszről és a kormányról szerinte ez nem mondható el, ennek fényében „vicces”, hogy a jelenlegi kormányzó párt tagja oktatja ki őt 2015 áprilisában USA-ellenességből, miután „arrogáns Amerika-ellenes” kampány folyt például a kitiltási botrány kapcsán.

Schiffer ezt követően élénk antikapitalista érvelésbe kezdett: mint mondta, átfogó nemzetközi fejlesztési stratégia kell, mert ha a javak igazságosabb elosztása nem történik meg, akkor hiába ágálunk a bevándorlás és az IÁ ellen, amíg az EU nem szünteti meg a problémák ezen forrását, újra és újra fellángolnak majd, ami a mi felelősségünk lesz; az LMP pedig nem Amerika-ellenes, hanem az ellen a berendezkedés ellen van, amelynél kevesen rendelkeznek az erőforrások többsége fölött.

A biztonságpolitika érzékeny terület – fejtette ki válaszában Németh –, ahol nagyon kell figyelni az egyensúly megőrzésére; ezért van nehéz helyzetben Magyarország, de most fontos korrekciókra került sor, például azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Putyin látogatása előtt elment Kijevbe egyértelműsíteni, hogy támogatja Ukrajna területi integritását, vagy amikor a gázszolgáltatást újraindította a kormány Ukrajna felé; ilyen döntés az IÁ elleni fellépés is, és – szúrt oda Schiffernek – nehéz értékalapon megindokolnia a 150 fős magyar részvétel ellen kampányolást az ellenzéknek, ha közben a helyzetet súlyosnak tartják, a fellépést pedig szükségesnek.

Schiffer erre újfent elmondta, hogy amíg nem látunk tisztán az IÁ kapcsán, nem kellene a belbiztonságot kockáztatni, és szerinte ez is értéktelített álláspont; a korrekciós lépések kapcsán pedig közölte, azokat rossznak és elhibázottnak látja, most pedig alapvető fordulat kellene. A részvétel kétharmados támogatottsága úgyis meglesz, a kormány joggal számíthat a DK, a PM és Kész Zoltán támogatására – tette hozzá zárszavában.

A vita végeztével a közönség köréből érkeztek kérdések, amelyekre válaszoltak a felek. Lehetnek-e később harcoló alakulatok? – kérdezték, Németh Zsolt ennek kapcsán elmondta, képességeink a 3. szintre lőhetők be, sosem lépünk át a közvetlen harcot jelentő 4. fázisba.

Arra a kérdésre, hogy született-e belbiztonsági tanulmány a szerepvállalás esetére, úgy válaszolt: lehet, hogy van ilyen, de nem olvasta; arra a felvetésre, hogy miért kerül egy katonára levetítve sokszor annyiba a részvétel, mint Afganisztánban, azt válaszolta, hogy „passz”, hozzátéve: erről Siklósi Péter szakállamtitkárt kellene megkérdezni.

Amikor arról faggatták, mi lesz, ha győz a koalíció, létrejöhet-e például egy önálló Kurdisztán, Németh elmondta, fontos minden ország területi integritásának tiszteletben tartása, ugyanakkor fontos az önrendelkezési jog is, azaz a kurdok autonómiája, ami nélkül nem tartható fenn a stabilitás. Hazánknak érdeke az ilyen törekvések támogatása, már csak a saját határon túli magyarjaink miatt is – tette hozzá a kérdéshez Schiffer.

A nyugati gyarmatosítás látszata kapcsán az LMP-s politikus közölte, az érintett népekben joggal fogalmazódik meg, hogy vajon a nyugatiak célja-e a helyi erőforrások megszerzése is, ezért is kell előzetes vizsgálat, Németh szerint ugyanakkor ez orvosolható arab országok részvételével a koalícióban, valamint a fellépés mikéntje, ezért sem vesz benne részt névleg sem az EU, sem a NATO, így van esély ennek a veszélynek az elkerülésére.