Megegyezett a gázszállításról Orbán és Putyin

Az orosz elnök kedd délután érkezett Magyarországra: az Országházban egyeztetett a miniszterelnökkel, este a Sándor-palotában fogadta Áder János köztársasági elnök.

Komoly várakozás előzte meg az orosz elnök budapesti villámlátogatását, mely miatt biztonsági okokból szinte a fél fővárost lezárták hosszabb-rövidebb időre a hatóságok. A vizit aztán a tervezett programhoz képest több mint egyórás csúszással indult, Putyin repülőgépe kettő helyett csak három óra után szállt le a Liszt Ferenc reptéren. Onnan az orosz elnök konvoja rögtön a Hősök terére hajtott, ahol Putyin virágokat helyezett el a hősök emlékkövén, utána a Fiumei úti Nemzet Sírkert felújított szovjet parcelláinál hadisírokat koszorúzott.

A látogatással párhuzamosan két szimpátiatüntetés is zajlott, egy az orosz nagykövetség előtt, majd egy másik a Vörösmarty téren. (A nap eseményeit percről percre követte az MNO, olvassa el cikkünket.)

Az Országházban két órán keresztül tárgyalt Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, majd közös sajtótájékoztatón ismertették a megbeszélés eredményeit. A munkalátogatáson egyezményt írtak alá magyar atomenergia-ipari szakemberek oroszországi képzéséről, valamint megállapodást magyar főkonzulátus nyitásáról az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban. Orosz–magyar regionális, egészségügyi és felsőoktatási együttműködésről is írtak alá egyezményeket.

Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatón kifejtette: megbeszélésükön Magyarország és Oroszország megerősítette gazdasági együttműködését, és olyan megállapodások köttettek, amelyek Magyarország érdekeit kiválóan szolgálják. Magyarországnak szüksége van Oroszországra – fogalmazott –, „nekünk, magyaroknak fontos, hogy Oroszország nyitva legyen a magyar termékek előtt, és Magyarországnak érdeke, hogy biztosan, kiszámíthatóan és ésszerű áron juthassunk orosz energiához”.

Orbán Viktor a jelentős sajtóérdeklődés mellett tartott tájékoztatón amellett is állást foglalt, hogy minél előbb rendezni kell, mégpedig ésszerűen, az Európai Unió és Oroszország közötti viszonyt. Szerinte Oroszország kirekesztése Európából nem ésszerű dolog. A térség biztonságát nem lehet Oroszország ellenében megteremteni, csak Moszkvával együttműködve, ezért „tárgyalni, tárgyalni és tárgyalni kell” – mondta, a rendezés jó kiindulópontjának nevezve a minszki tűzszüneti megállapodást.

A rendezés alapja – folytatta – a béke és az eurázsiai gazdasági együttműködés lehet, szerinte e körül létrehozható az európai egység. Azt is kijelentette, hogy Magyarországtól nem kell félteni a kontinens egységét.

Ukrajna ügyében a kormányfő a négyszemközti egyeztetésen elmondta az orosz elnöknek, hogy „mi a béke pártján állunk, és nagy reményeket fűzünk a tűzszünethez”. „Ráadásul nekünk, magyaroknak van még 200 ezer érvünk amellett, hogy Ukrajnában béke legyen” – fogalmazott, utalva a kárpátaljai magyarságra.

A tárgyaláson – a gazdasági együttműködésről egyeztetve – ugyanakkor megállapították azt is, hogy a szankciók és a válaszlépések sokat ártottak – mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy bár „mi tiszteletben tartjuk a szankciókat meg a válaszlépéseket is”, de közös cél a két ország közötti gazdasági együttműködés erősítése.

Kérdésre válaszolva a miniszterelnök arról is beszélt: Vlagyimir Putyinnal egyetértettek abban, hogy bármi is lép az „elesett” Déli Áramlat gázvezeték helyébe, annak megépítésében és üzemeltetésében keresni fogják az együttműködést. Ugyanis „továbbra is érdeke Magyarországnak, hogy déli irányból vezeték és azon keresztül energia, vagyis gáz érkezzen” ide – indokolt Orbán Viktor.

Közölte: Magyarországnak az a beruházás lenne jó, amely a gázt Törökország felől Görögországon, Macedónián és Szerbián keresztül hozná ide és „innen vinné aztán tovább Nyugat-Európába”. Elmondása szerint biztatást kapott Putyintól e projekt létrehozására. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „amiben eddig Putyin elnök úrral megállapodtam ( ), azt Oroszország ez idáig mindig hiánytalanul betartotta”.

A kormányfő álláspontja egyébként az, hogy Oroszország részvétele nélkül nem működhet Európa energiapiaca, energiabiztonsága. A miniszterelnök összegzésként megtiszteltetésnek nevezte az orosz elnök budapesti látogatását, a vele folytatott megbeszélést pedig komolynak, sikeresnek minősítette.

Az orosz államfő a sajtótájékoztatón kiemelte: minden kérdést megoldottak, amelyet a magyar fél felvetett. A Gazprom készen áll arra, hogy a fel nem használt gázmennyiséget átütemezze az elkövetkező időszakra, és Magyarországnak nem kell kifizetnie a fel nem használt gázmennyiséget – közölte. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évekről a „szerződésben" bent maradt gázért csak akkor kell fizetni, amikor az adott mennyiséget lehívjuk. Putyin arra is kitért: a Gazpromnak nincs ellenvetése, hogy a tárolt gáz mennyiségét, a tárolási kapacitásokat növeljék.

Az orosz elnök kifejtette: nem lemondtak a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről, hanem nem engedték nekik, hogy megvalósítsák. Oroszország kénytelen voltak lezárni a projektet, nem kaptak lehetőséget a megvalósításra – jelentette ki. Az orosz államfő közölte, hogy a korábban tervezett Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítésére létrehozott South Stream Hungary nevű orosz–magyar közös vállalatot hasznosítani lehetne a Török Áramlat meghosszabbítására Európában.

Mint mondta, készen állnak, hogy megteremtsék a lehetőséget arra, hogy Törökországon keresztül jusson el a gáz Európába, és ha logisztikailag lehetséges, Bulgárián keresztül is szívesen szállítanak gázt. Nem akarnak senkit elvágni a gázhoz jutás lehetőségétől, ki kell számolni, hol gazdaságosabb a szállítás – hangoztatta. Hozzátette: biztosan nem fognak lemondani az együttműködésről Törökországgal.

Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy országa továbbra is készen áll a kölcsönösen kedvező partneri együttműködésre Magyarországgal, valamint az orosz energiahordozók szállítására. Megjegyezte: a Mol jelenleg olajlelőhelyet tár fel Nyugat-Szibériában, és a cég növelni tervezi az olajkitermelését, Oroszország pedig segíti ebbéli törekvéseiben.

Az orosz elnök kiemelte: Oroszország az elmúlt években az egyik legfontosabb külgazdasági partnere volt Magyarországnak, és tenniük kell azért, hogy a kereskedelmi forgalom a csökkenés után ismét növekedésnek induljon. A nehézségek áthidalása tekintetében kiemelte a kis- és közepes vállalkozásokban rejlő lehetőségeket, valamint a nagy projekteket.

A tavaly kötött egyezmény a paksi bővítésről és az annak megvalósításához nyújtott kedvezményes orosz hitel nagyon kedvező üzlet Magyarországnak – mondta. Hozzátette: a projekt költségeinek 80 százalékát fedezi a hitel, a beruházással csökkenhet az energia ára Magyarországon és tízezer új munkahely jön létre.

Az orosz elnök méltatta továbbá az Oroszországban működő magyar kereskedőház hatékonyságát, a két ország régiói közötti jó együttműködést, a jól alakuló kulturális, tudományos és oktatás kapcsolatokat, valamint a Kazanyban nyíló magyar főkonzulátust. Megjegyezte: március végén orosz kulturális napokat rendeznek Magyarországon.

Vlagyimir Putyin felidézte, hogy tárgyalásai előtt megkoszorúzta a szovjet parcellákat a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, és megköszönte, hogy tisztelettel emlékeznek a hősi halált halt orosz katonákra.

Az orosz államfő arra számít, hogy sikerül érvényt szerezni a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodásoknak, és fontosnak tartja, hogy mind a kijevi vezetés, mind pedig a szakadárok beleegyeztek a mélyre ható alkotmányos reform végrehajtásába.

Putyin rendkívül fontosnak nevezte, hogy Kijev beleegyezett a mélyre ható alkotmányos reform végrehajtásába, hogy kielégítse egyes régiók bizonyos mértékű önállóságra vonatkozó igényét, amit – mint fogalmazott – „nevezhetünk akár föderalizációnak, autonómiának vagy decentralizációnak”. Az orosz elnök rámutatott: „ha a Donyec-medence képviselői beleegyeztek abba, hogy részt vesznek a reformban, akkor szemtanúi vagyunk bizonyos mértékű elmozdulásuknak az ukrán államiság felé”.

Putyin kijelentette, hogy a minszki tűzszüneti megállapodás után jelentős mértékben csökkentek a válságövezetben a harci cselekmények, a szemben állók „érintkezési vonala mentén” sokszorosára csökkent az összetűzések és kölcsönös támadások száma. Mint fogalmazott: az ukrajnai rendezés jövőjét illetően inkább derűlátó, mint borúlátó.

Putyin elismerte, hogy Debalcevében folytatódnak a harci cselekmények. Kijelentette, hogy ami ott történik, az „megmagyarázható és előre látható volt”, mert – orosz információk szerint – a szakadár fegyveresek már a minszki megállapodás előtt körbezárták az ott állomásozó ukrán csapatokat. Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a kijevi döntéshozók nem fogják gátolni az ott rekedt ukrán katonák fegyverletételét – „ha már maguk nem képesek ilyen felelős döntést hozni és parancsot adni a fegyverletételre” -, és nem fogják „üldözni” azokat, akik életben akarnak maradni. Ugyancsak reményét fejezte ki, hogy a donecki és a luhanszki szakadárok sem fogják akadályozni a körgyűrűbe zárt ukrán katonák szabad távozását.

Putyin az esetleges amerikai fegyverszállításokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva általánosságban leszögezte: Moszkva tudomása szerint már szállítanak külföldről fegyvereket Ukrajnának. Mint fogalmazott: „nincs ebben semmi szokatlan”. Meggyőződését fejezte ki, hogy „bárki is szállít bármilyen fegyvert Ukrajnának, attól az áldozatok száma növekedhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mint most”. Az orosz elnök szerint az ukrán katonák többsége nem akar részt venni a „testvérháborúban”, távol otthonától, a szakadár fegyveresekben viszont „erős a késztetés családjuk védelmére”.

Putyin szerint a Kelet-Ukrajnában zajló események kizárólag azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a kijevi vezetők már háromszor adtak parancsot a hadsereg bevetésére és a hadműveletek megkezdésére. „Ennek nem lesz vége, amíg azok az emberek, akik felelős döntéseket hoznak, nem jönnek rá arra, hogy ezt a problémát katonai úton nem lehet megoldani, hanem csak békével lehet, csak megállapodni lehet saját országuk egy részével, szavatolva törvényes érdekeit és jogait” – szögezte le Putyin, és hozzátette, hogy a minszki megállapodások esélyt adnak erre.

Ezzel kapcsolatosan köszönetet mondott Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek a kompromisszum keresésében játszott szerepükért. „Feltételezem, hogy a kompromisszum létrejött, és azt meg fogja erősíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsa” – mondta Vlagyimir Putyin.

Budapesti programja végén Áder János köztársasági elnök fogadta Vlagyimir Putyint a Sándor-palotában.