Elsősorban a hálapénz elfogadásának esetleges büntetőjogi fenyegetettségét kívánja csökkenteni a jogalkotó – így reagált kérdésünkre Magyar Gábor ügyvéd, akit az igazságügyi tárca által kezdeményezett törvénymódosítási javaslatról kérdeztünk. A minisztérium oldalán megjelent az egyes büntetőjogi törvények módosításáról szóló tervezet. Egyik pontja szerint a jövőben egyértelművé tennék: nem valósítja meg a vesztegetés elfogadásának bűncselekményét, aki utólag fogad el juttatást valakitől, aki elégedettségét kívánja kifejezni. Ugyanakkor bűncselekménynek minősülne az az eset, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik, vagyis az orvos az egyébként ingyen járó ellátást valamilyen juttatáshoz kötné. A tervezetből az is kiderül, hogy a büntető törvénykönyvet számos ponton módosító javaslatot eddig nem tárgyalta a kormány.
Megkerestük az ügyben Dénes Tamást, a Magyar Rezidensszövetség elnökét, aki elmondta, a hálapénzrendszer elűzi az orvosokat Magyarországról, ezért ennek a „szoftkorrupt” rendszernek a konzerválása súlyos hiba lenne a jogalkotótól. Mint mondta, a hálapénzrendszer megszüntetése tekintetében álláspontjuk nem változott: az államnak kell garantálnia az egészségügyben dolgozók – akár lépcsőzetes – bérrendezését, amely után a hálapénz minden formáját és a „rendszer” minden résztvevőjét büntetni kell. Hozzátette, a bérrendezésnek épp a hálapénz miatt nincs meg sem a politikában, sem a társadalomban a támogatottsága.
A Legfőbb Ügyészség már tavaly jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében, miután elemezte a rezidensszövetség által felvázolt jogi problémákat. Az ügyészség arra jutott, hogy nem egyértelmű a törvényi megfogalmazása annak, hogy a hálapénz elfogadása passzív gazdasági vesztegetésnek minősül-e.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éppen a minap tette közzé kutatását arról, hogy a lakosság mennyi hálapénzt adott 2014-ben. Tavaly 8,3 milliárd forintot költöttek paraszolvenciára az emberek, 1998-ban ugyanez az összeg 3 milliárd forint volt, ami reálértéken 18 százalékos növekedést jelent. A legtöbbet a kórházi orvosok kapják (4,1 milliárd), utána következnek a házi- és szakorvosok (2,5 milliárd), a fogorvosok (1,1 milliárd), végül az ápolók, orvosi asszisztensek és műtősök (508 millió).
