Elfogadták a 2016-os büdzsét

Az adócsökkentés révén mindenki léphet egyet előre – kommentálta Orbán Viktor az szja mérséklését.

A társasági adóból 400,5 milliárdot, a 2015-re tervezettnél 59 milliárd forinttal többet irányoz elő a törvény. A jövedéki adóból származó bevétel 38,7 milliárd forinttal, 952,2 milliárd forintra emelkedik.

A pénzügyi szervezetek különadójából 79,2 milliárd forint bevételt tervez 2016-ban a kormány, 65 milliárddal kevesebbet a 2015-ös 144,2 milliárd forintos elvárásnál. A bankadó csökkentése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás alapján a hitelezés bővítésének elősegítését célozza. A bankadó alapja a 2014. évi korrigált mérlegfőösszegre módosul.

Korábbi közlések szerint 2016-ban a bankadó mértéke a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára csökken.

A távközlési szektor különadói nem csökkennek érdemben. A távközlési adó jövő évi előirányzata 56 milliárd forint, közel azonos az idei 56,4 milliárd forinttal. A közműadóból 52,2 milliárd forint bevétel várható 2016-ban, szemben az idei 54 milliárd forintos előirányzattal. A reklámadóból 10,9 milliárd forint költségvetési bevételt tervez a kormány az idei 6,6 milliárd forint után.

Rendkívüli kormányzati intézkedésekre 100 milliárd forint kiadást terveztek be, és rendelkezésre áll külön Országvédelmi Alap is, ennek kiadásaira 70 milliárd forintot irányoztak elő.

2016-ban összesen 5,5 milliárd euró (1685 milliárd forint) összegű devizaadósság visszafizetése esedékes, ez több mint kétszerese a 2015-ös devizalejáratoknak. Ebből 1,7 milliárd euró (520 milliárd forint) összegű nemzetközi devizakötvény, 1,5 milliárd euró (460 milliárd forint) belföldi devizakötvény, 1,5 milliárd euró (460 milliárd forint) az Európai Bizottságtól még 2008–2009-ben felvett hitel és 0,8 milliárd euró (245 milliárd forint) egyéb – projektfinanszírozó – hitel.

Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra mintegy 1401 milliárd forintot fordít a költségvetés jövőre, ami a GDP 4,0 százaléka.

A rendkívül korán elfogadtatott költségvetéssel erőt akar mutatni a veszprémi és a tapolcai választás elveszítése után, megmutatni, hogy nem függ a kétharmadtól a kormányzóképessége; emellett a költségvetési paktumhoz csatlakozva a többi EU-tagállam felé is meg kell mutatnunk a főbb számokat. Ráadásul most optimisták a magyar gazdasággal szemben az elemzők, „ilyenkor mindent el lehet fogadtatni, vagyis egy lazább költségvetést is át lehet nyomni”. A korai benyújtásnak az is veszélye, hogy ilyenkor még csak sejteni lehet az év második felének kockázatait, például egy lehetséges görög és ukrán államcsőd következményeit, ami mindent boríthat; kockázat a túlzott optimizmus, a még meg sem termelt javak elköltése, a strukturális átalakítások halogatása – foglalta össze a Magyar Nemzetnek Csaba László közgazdász a kormány lehetséges okait.