A Szegedma.hu információi szerint a medencés kikötőtől egészen az árvízi emlékműig vizsgálják át a Tisza árterét. A töltésen csatárláncban állnak a rendőrök, hogy megakadályozzák a határsértők elmenekülését, az akcióban a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szegedi Rendőrkapitányság egységei is részt vesznek. Lezárták a város irányába vezető utakat, valamint a töltést. A helyszínre mentőt is hívtak, mivel egyesek mellkasi fájdalomra, többen pedig rosszullétre panaszkodtak. Az eddig elfogott több mint 300 határsértőt Röszkére viszik egy hangárban kialakított rendőrségi előállító helyiségbe. Az MTI úgy tudja, hogy a szegedi rendőrök mellett a készenléti rendőrség is nagy erőkkel vonult a helyszínre.
A migránsok száma továbbra sem csökken a város környékén. A bevándorlók az eddig ismert Gyálarét, Alsóváros, Hattyas és Ballagi-sor mellett megjelentek a klinikák, a rakpart és az árvízi emlékmű környékén is.
A Szegedma.hu olvasói szerint tegnap éjjel az egészségügyi intézmény körüli füves területeken aludtak a menekültek.
Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint elmúlt 30 napban kedden érkezett a legtöbb, 876 illegális bevándorló Magyarországra. A számuk idén elérte a 61 ezret, közülük 60 922-en Szerbia felől érkeztek – közölte a külgazdasági és külügyminiszter. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) sajtóosztálya azt tudatta, hogy január elseje és június 22-e között 59 929 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be Magyarországon, a külföldiek túlnyomó többsége a szerb-magyar határon keresztül érkezett.
Magyarország lehetetlen helyzetbe került az illegális határátlépők és az ide visszatoloncolni tervezett bevándorlók miatt – értékelt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus kiemelte, hogy Magyarország fizikailag nem tudja elhelyezni az illegális bevándorlókat, nincs elég sátor és ágy, a katasztrófavédelem tartalékaihoz pedig csak korlátozottan lehet hozzányúlni, mert azokra váratlan katasztrófák esetén is szükség van. Napi 500-600-an özönlenek át a határon, s ha megkezdődik 15 ezer illegális bevándorló visszatoloncolása, akkor nem elég a hazai kapacitás – magyarázta.
Az úgynevezett dublini rendeletről szólva azt hangsúlyozta: Magyarország nem mondta fel azt, hanem élt azzal a – más államok által is használt – lehetőséggel, hogy felkészülési időt kért a tolonchatározatok végrehajtására. A kormány az Európa Tanácshoz fordul segítségért, mert el akarja kerülni, hogy bárhol ideiglenes sátortáborokat kelljen felállítani -– jegyezte meg.
Az MSZP szerdán felszólította a kormányt, hogy fejezze be a bevándorlással kapcsolatos gyűlöletpolitikáját, mert az szerintük veszélyezteti a külföldön élő magyarok egzisztenciáját. A szocialisták követelését Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese fogalmazta meg, a napközben tartott kormányszóvivői tájékoztatóra reagáló, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az MSZP továbbra is úgy gondolja, hogy a migráció politikáját nem oldja meg a kerítés, helyette a szocialisták azon törvénymódosító javaslatait kellene elfogadni, amelyek a rendőrség megerősítésével fokoznák a határvédelmet, továbbá akár 15 évre szigorítanák az embercsempészet büntethetőségét – fejtette ki, majd hozzátette, a népvándorlás valós problémáját hosszú távon csak európai összefogással lehet kezelni.
Gőgös Zoltán elmondta, Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője is azt az álláspontot képviseli majd a szocialista vezetők csütörtöki, európai fórumán, amely a veszélyeztetett övezetben élő emberek boldogulását saját hazájukban segítené, másrészt a migránsok európai ellátásába minden uniós országot bevonna.
„Nem akarunk újra belső határokat Európában” – fogalmazott, majd hozzátette, „mi nem azért dolgoztunk \'89-ben, nem azért bontottuk le a deréknyi vastagságú sorompókat, hogy újra ilyenekkel nézzünk szembe”.
A szocialisták elnökhelyettese emlékeztetett, a parlament előtt fekvő egyik módosító indítványuk a közmédia költségvetéséből különítene el 20 milliárd forintot a határvédelem technikai és személyzeti megerősítésére, míg a másik a büntető törvénykönyvet szigorítaná az embercsempészet visszaszorítására. Hangsúlyozta, javaslataikat akár egy nap alatt el lehetne fogadni, vagyis a „tűzoltás” szempontjából sokkal gyorsabb megoldást jelentene, mint a kerítésépítés.
A magyar kormány magatartása, amely tudatosan szembehelyezkedik az Európai Unió célkitűzéseivel, valójában a legalapvetőbb magyar érdekekkel ellentétes, mert elszigeteli az országot – vélekedett Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti (EP-) képviselője szerdán azzal kapcsolatban, hogy Magyarország bejelentette, június 23-ai hatállyal ideiglenesen, határozatlan ideig nem tudja fogadni a nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztő embereket.
Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője annak a gyanújának adott hangot, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valójában Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekét szolgálja, amikor belülről „veri szét az európai építményt\".
Rendkívüli brüsszeli sajtótájékoztatóján Niedermüller azt mondta: a kormány hetek óta hazudik, mert nem áll fenn az a veszély, amit állít, hogy több tízezer menekültet akarnának visszaküldeni Magyarországra. A DK politikusa hangsúlyozta, a magyar kormány nem csak azért követett el jogellenes dolgot, mert a dublini rendszerről szóló előírások értelmében nincs jogi lehetőség az egyoldalú felmondásra, hanem azért is, mert a szabályok előírják: ha probléma merül fel, először az Európai Bizottsághoz kell fordulni, és a brüsszeli testületnél kell kezdeményezni valamilyen megoldást, a magyar kormány azonban a felmondásról nem is értesítette az Európai Bizottságot.
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint nincs helye szögesdrótnak Magyarország határain – erről a párt ügyvezető alelnöke írt szerdán közleményében.
A közleményt jegyző Molnár Csaba szerint az Orbán-kormány össze-vissza beszél. Kedden még arról nyilatkozott a kormányszóvivő, hogy felmondják a menekültek visszatoloncolását megakadályozó dublini szerződést, szerdán pedig „nyilván a nemzetközi felháborodás hatására\", Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról, hogy félreértelmezték szavaikat, és továbbra is betartanák nemzetközi kötelezettségeinket – emeli ki.
A közleményt jegyző Molnár Csaba szerint az Orbán-kormány össze-vissza beszél. Kedden még arról nyilatkozott a kormányszóvivő, hogy felmondják a menekültek visszatoloncolását megakadályozó dublini szerződést, szerdán pedig „nyilván a nemzetközi felháborodás hatására\", Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról, hogy félreértelmezték szavaikat, és továbbra is betartanák nemzetközi kötelezettségeinket – emeli ki.
Szanyi Tibor úgy értékelte a magyar lépést, hogy hiányzott a kormányzati szándék a menekültprobléma kulturált uniós kezelésének a kezdeményezésére, és ehelyett hangulatkeltés indult Magyarországon. A „Magyarország megtelt\" állítás Szanyi szerint „fizikailag is botorság\".
Az MSZP-s politikus hangot adott azon gyanújának, hogy Orbán Viktor „valamilyen putyini alkuból fakadóan tudatosan veri szét az európai építményt\". Úgy fogalmazott, hogy \"mindig egy-egy akcióján szoktunk kibukni, de az én fejemben ez már rendszer, (...) megtervezett politikai stratégia végrehajtása\". Szerinte a miniszterelnök Magyarországnak az EU-tól való elszigetelésére játszik, és ez az orosz elnök érdekét szolgálja.
Magyarország lehetetlen helyzetbe került az illegális határátlépők és az ide visszatoloncolni tervezett bevándorlók miatt - értékelt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján.
A kormánypárti politikus kiemelte, hogy Magyarország fizikailag nem tudja elhelyezni az illegális bevándorlókat, nincs elég sátor és ágy, a katasztrófavédelem tartalékaihoz pedig csak korlátozottan lehet hozzányúlni, mert azokra váratlan katasztrófák esetén is szükség van. Napi 500-600-an özönlenek át a határon, s ha megkezdődik 15 ezer illegális bevándorló visszatoloncolása, akkor nem elég a hazai kapacitás - magyarázta.
Azt mondta: tavaly 8000 embert toloncoltak volna vissza Magyarországra, de csak 1000 érkezett meg, \"útközben elpárologtak\". Németország ugyanakkor a továbbiakban alkalmazni fogja az őrizetbe vételt, így adja majd át a bevándorlókat a magyar hatóságoknak, ami a számok jelentős növekedéséhez vezet.
Az úgynevezett dublini rendeletről szólva azt hangsúlyozta: Magyarország nem mondta fel azt, hanem élt azzal a - más államok által is használt - lehetőséggel, hogy felkészülési időt kért a tolonchatározatok végrehajtására. A kormány az Európa Tanácshoz fordul segítségért, mert el akarja kerülni, hogy bárhol ideiglenes sátortáborokat kelljen felállítani - jegyezte meg.
