Rászorulóvá válnak az önkormányzatok

A települések zömét negatívan érinti a szociális törvény tavalyi módosítása.

2015. 07. 10. 6:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kétharmadnál is nagyobb arányban negatívan érinti az önkormányzatokat a szociális törvény tavalyi módosítása, emiatt a gyakorlatban nem érvényesül az úgynevezett feladatfinanszírozás – mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. A napokban százhatvanhat önkormányzatnak félmilliárd forintot meghaladó rendkívüli szociális támogatást ítélt oda a Belügyminisztérium (BM), de az érdekszövetség szerint Magyarország 3200 településéből 2800-an vannak bajban.

– Jó eleme az önkormányzati törvénynek, hogy az állam fedezetet nyújt a kötelező feladatokra, csakhogy a településeket érintő más jogszabályváltozások felborították a rendszert. Az ellátások egy része átkerült a járási hivatalokhoz, de például a lakásfenntartási, illetve más kiadáscsökkentő szociális támogatások az önkormányzatoknál maradtak. Ha egy adott település nem „igazított” saját szociális rendeletén, azaz nem csökkentette a rászorulók között szétosztható pénzeket, maga is rászorulóvá vált – hangsúlyozta a TÖOSZ elnöke.

Schmidt Jenő, aki egyben Tab fideszes polgármestere, hozzátette: új jelenség, hogy már nemcsak a kistelepülések szenvednek, hanem azok a városok is, ahol az adóbevételek nem biztosítják a kényszerűen a működésre költendő pluszforrásokat.

Mindezt alátámasztja a BM 517 milliós szociális támogatási listája, amelyen két megyei jogú város is szerepel: Szeged 110 milliós, míg Kaposvár 21 milliós támogatást kapott. Mohácsnak csaknem 25 millió, Tiszabőnek 21 millió, Füzesgyarmatnak 17 millió, Szerencsnek 16 millió, Komádinak 14 millió, Dabasnak és Dombóvárnak 12-12 millió, Balassagyarmatnak, Leveleknek és Dévaványának egyenként 11 millió forintos „segélyre” volt szüksége ahhoz, hogy maga is segíthessen a rászorulókon. A BM-nél szeptemberig még további önkormányzatok pályázhatnak.

Élesebben fogalmazott kérdésünkre Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke: „az egykori tanácsi, járási rendszer szintjére süllyesztették az önkormányzatokat”. – Ahol van bevétel, fejlesztés helyett működésre kell költeni a helyi forrásokat, a többiek pedig kuncsoroghatnak – mondta Gémesi György, aki 25 éve Gödöllő polgármestere. Szerinte is törvénymódosításra van szükség.

Ugyancsak jogszabályváltozást sürget Tóth Zoltán, Bajót független polgármestere. A település két másik Komárom-Esztergom megyei községgel, Nagysáppal és Süttővel együtt június végén kapott rendkívüli önkormányzati költségvetési támogatást. Érdeklődésünkre kifejtette: 2008 óta pozitív mérleggel, 140-150 millió forintos költségvetéssel gazdálkodnak.

A törvényi szabályozások miatt közös polgármesteri hivatalt kellett létrehozniuk Nagysáppal. Egy személycsere miatt nem tudták időben leadni az államnak a kötelező adatszolgáltatást, ezért megbírságolták őket, és felfüggesztették az önkormányzat finanszírozását. – Egy időre leállították a telefonszolgáltatást, kikapcsolták az áramot a hivatalban. Most 3,8 millió forintot kaptunk, de ezzel együtt egy fejlesztésre nyert összeget is arra kell költenünk, hogy kifizethessük a béreket – emelte ki Tóth Zoltán, aki hozzátette: hiába kért méltányosságot az illetékesektől.

A Belügyminisztérium időközben kifizette az úgynevezett vis maior támogatás idei ötödik ütemében nyertes pályázatokat, több mint 543 millió forintból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.