Újpest is a városi jussát kéri

Wintermantel Zsolt a fideszes futballháborúról, a hatalomról, a visszaélésről és a fejlesztésekről.

– Ön viszont a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ) is kiosztotta, amiért az Újpest futballcsapatát félmilliós bírsággal sújtotta. A lila-fehér szurkolók mintha az ön véleményét erősítették volna a legutóbbi fordulóban, Deutsch stílusában
– Az MLSZ ebben az ügyben ismét álszent volt. Láttunk már Fradi–Újpest mérkőzést, ahol a klubelnök engedélyével raktak fel a stadion tetejére egy lila majmot, vagy igazolt játékosok lila majommal pózoltak. Ez az MLSZ szerint büntetés nélkül belefér, és az is, hogy a legutóbbi fordulóban az Üllői úton nemegyszer hangzott fel a „mocskos lilák” rigmus. Ha viszont az újpesti szurkolótábor az őt ért alpári sértésekre válaszol, az félmilliós büntetést ér. Ez a tipikus kettős mérce, a hatalommal és az erővel való visszaélés. Miért nem arról beszélünk, hogy a késői kezdés ellenére rengeteg családdal, gyerekkel milyen remek hangulat volt a meccsen?

– Nem azzal van a baj, hogy számos klubnál, sportszövetségnél ma is politikus a vezető, és csak a lobbierő, a pénz számít?
– A sportélet így működik nálunk évtizedek óta, a regnáló hatalomtól függetlenül, bár az Újpestnél pont éppen nem.

– Ennek ellenére az elmúlt években számos sportfejlesztést adtak át.
– Teljes egészében saját forrásból építettük meg a Tarzan parkot, a Szilas parkot, a Halassy Olivér Városi Uszodát. Nem csak sportra költöttünk: tavaly nyolc iskola, óvoda homlokzata, szigetelése újult meg, növeltük az óvodai, bölcsődei férőhelyek számát. Felújítottuk az összes háziorvosi rendelőnket, és részben EU-pénzből bővítettük és újítottuk meg a szakrendelőt is. Jelenleg két iskola energetikai korszerűsítése zajlik, és ezek az intézmények zöldenergiával fognak működni. Újpesten útfelújításokat, járdaépítéseket látni mindenfelé.

– Nemrég jelentették be, hogy egy közel húszhektáros kerületi területen újabb sportközpontot építenének. Mit terveznek pontosan?
– Kiemelt kormányzati beruházással, 2,5-3 milliárd forintból valósulhat meg a fejlesztés, amelynek részeként többcélú sportcsarnok, tömegsport-jégcsarnok, futball-, tenisz-, strandröplabda- és streetballpályák, atlétikai pályák, futókörök, konditerem, sport- és egészségállapot-felmérő központ épül. A fejlesztésben kiemelt partnerünk a 130 éves UTE. Nem véletlen, hogy az idén immár harmadszorra nyertük el a legsportosabb város címet, és nálunk van a legtöbb olimpikon. Számos sportpályát, többek között egy négy évszakos sípályát is építettünk korábban.

– A parlament pedig törvényt hozott a 3-as metró felújításáról, sőt a vonal meghosszabbításáról. Örültek a hírnek?
– A káposztásmegyeri lakótelepet 1985-ben azzal az ígérettel kezdték el építeni, hogy oda néhány éven belül a metró is megérkezik. Nem érkezett meg, 1990-ben Újpest központjában megállt. A meghosszabbítás egy ideig szerepelt a főváros hosszú távú terveiben, azonban a Demszky–Hagyó-korszakban onnan is törölték volna. Akkor kizárólag az általam alelnökölt fővárosi bizottság javaslatára került vissza. Most a 3-as metró felújításával kapcsolatban ismét fellángoltak a viták az esetleges uniós támogatásról, a közbeszerzési eljárásokról, de még a káposztásmegyeriek is megosztottak a kérdésben. A régi lakótelepek mellett felépült zöldövezetes lakóparkokban élő emberek egy része már nem is szeretné annyira a metrót, a végállomást, míg mások harminc éve várják.

– Pedig részben erre épül az ide tervezett úgynevezett intermodális csomópont, ahol a közúti és a közösségi közlekedés találkozása összekötné a várost az agglomerációval.
– A külső Szilágyi út és a Megyeri út torkolatában létesülne egy vasúti megállóhely, ahonnan a káposztásmegyeriek 8-12 perc alatt a Nyugati pályaudvarnál lehetnének. Az agglomerációból érkező autóforgalmat megállíthatnánk, épülne egy nagy P+R parkoló, mert Budapestet tehermentesíteni kell. A főváros és a kormány jelentős támogatása nélkül azonban elképzelhetetlen ekkora beruházás.

– Még ennél is több kellene az állami beruházással, 30-40 milliárd forintból megépítendő új fővárosi „szuperkórházhoz”. Budai kollégái tavasszal aláírásgyűjtésbe kezdtek, újpesti polgármesterként ezt megkontrázta, azóta senki nem beszél erről. Emiatt is megorroltak önre a pártján belül?
– Egy polgármesternek az a dolga, hogy küzdjön a saját közösségéért. Ami zajlik, nem belháború, hanem jó értelemben vett érdekérvényesítés. Ha a kormány kórházat akar építeni, akkor az egy helyen fog felépülni, és ha tízen szeretnék, hogy náluk legyen, akkor végül egy győztes lesz, és kilenc vesztes. De ne így fogjuk fel. Történelmünk kicsit más, mint más fővárosi kerületeké. Egészen az ötvenes évekig, a Budapesthez csatolásig Újpest önálló város volt. Önálló identitása volt az itt élőknek, ahogyan a város intézményrendszere is önállóként működött. Az újpestiek pénzéből, adójából épült fel a négy kórházunk, oktatási intézményeink és sportlétesítményeink. A kommunisták hozzácsatolták a települést a fővároshoz, és megkezdődött a nagy leépülés.

– Egyfajta kárpótlást szeretnének?
– Rengeteget fejlesztünk saját erőből az élet minden területén, de sok mindenre nincs közvetlen ráhatásunk. Évtizedeken át lerohasztották az intézményeinket, a rendszerváltozás előtti utolsó pillanatban elprivatizálták a gyárainkat, ami később is folytatódott: módszeresen kifosztottak minket, alig adtak pénzt az egészségügyre, bezárták a szülőotthont, az urológiát, hagyták pusztulni a Károlyi kórházat. Ezért továbbra is állítom: ha a kormány szeretne egy új, modern, hatékonyan működtethető kórházat, akkor ennek zöldmezős beruházásban, kitűnő infrastrukturális körülmények között, kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkező helyszínen, azaz Újpesten kell lennie. Azt vallom, az újpestieknek jár mindaz, amit korábban kiharcoltak és saját erőből létrehoztak maguknak, de elvették tőlük.