Az ellenzéki párt vezetése polgármesterjelöltjük, Váradi András halálának egyéves évfordulója kapcsán tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor háza előtt. Szigetvári Viktor egy „Szégyelld magad, Orbán!” feliratú molinó előtt azt kérte, hogy a kormány állítsa le a földértékesítéseket és vizsgálja ki a korábbi földpályázatokat is. Úgy vélte, a Fidesz tovább súlyosbítja a helyzetet a földtulajdonok átjátszásával és „bebetonozza azokat a bérlőket, akik korrupt módon jutottak a földekhez”. A pártelnök azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén visszaveszik az állami tulajdonú földeket és tisztességes viszonyok között újraosztják.
Szigetvári nyilatkozatára később közleményben reagált a Fidesz is. Mint a pártfrakció írta: „Veszélyben a magyar föld. Szigetvári Viktor, Gyurcsány Ferenc és társaik a magyar földet külföldiek, zöld bárók kezére akarják játszani, ahogyan ez már más európai uniós országokban megtörtént. Azok, akik Brüsszellel karöltve a korlátlan bevándorlást akarják Magyarországra erőltetni, most azon vannak, hogy külföldi kézre játsszák a magyar termőföldet. A magyar kormány a földeket hazai kézben akarja tartani. Ezért indítjuk el a Földet a Gazdáknak Programot. Ennek keretében kizárólag a helyben lakó gazdák, – akik ténylegesen földművelésből, mezőgazdaságból élnek – mintegy 350 ezer hektár földhöz juthatnak hozzá.”
Juhász Péter alelnök hangsúlyozta, hogy Váradi András néhai párttársuk szívvel-lélekkel harcolt az „Orbán-birodalom központjában és küzdött Mészáros Lőrinc oligarcha érdekei ellen”. Hozzátette: a harc aktuálisabb, mint valaha, hiszen „a Fidesz 300 ezer hektár földet akar átjátszani a haveroknak, mint ahogy a trafikok kapcsán tette”. Pápa Levente alelnök jelezte, hogy a pártalapítványt átnevezték, már Váradi András nevét viseli. Közölte, hogy az alapítványnak két célja van: támogatni a néhai politikus özvegyét és gyerekeit, illetve olyan világot építeni minden magyar embernek, amiben Váradi András is szeretett volna élni.
A pártvezetők a sajtóesemény előtt zacskókban termőföldet tettek a miniszterelnök háza elé, amelyeken olyan települések nevei voltak olvashatók, mint Felcsút, Alcsútdoboz, Csákvár, Tabajd, Kajászó, Szár, Vál, Bábolna, Óbarok, Sárszentágota, Mezőberény vagy Hortobágy.
Korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János érvelt azzal az állami földek eladása mellett, hogy a mezőgazdasági cégeket is eladták, mert az állam nem tud gazdálkodni. „Kinek kell ez a világ? Nem hiszem, hogy bármelyikük is azt akarja, hogy ezen a pár százezer hektáron elkezdjünk gazdálkodni, és amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor meg a fideszes menedzsment lopja szét” – mondta egy bizottsági meghallgatáson. A csütörtöki Kormányinfón azzal érvelt, hogy ő csak a közvélekedésnek adott hangot, mivel az állami mezőgazdasági vállalkozások kapcsán azt gondolják az emberek, hogy ha az állam földet művel, ott csak baj lehet.
Lázár a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, most szántóföldeket értékesítenek, és nem érti, miért baj, ha a földműveseknek felajánlják a földek megvételét piaci ár fölött. „Az az elővásárlási jog fog élni, ami a mostani földszerzési törvényben benne van” – jelentette ki. Háromszáznyolcvanezer hektár értékesítését tervezik.
Korábban megírtuk, hogy október 15-étől teszik közzé a kormányhivatalokban a pályázható állami földek helyrajzi számát. Fazekas Sándor közlése szerint a földárverések novemberi elindulásához minden szabályozás elkészült.
Raskó György agrárközgazdász és -vállalkozó a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról: megvan már a lista a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségénél arról, hogy ki, hol, mire fog licitálni az állami földek eladása során. A földprivatizáció elvével egyébként egyetért az Antall-kormány agrárügyi közigazgatási államtitkára.
