Együtt: Nem kell eladni az állami földeket

A pártelnök azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén visszaveszik az állami tulajdonú földeket.

Az ellenzéki párt vezetése polgármesterjelöltjük, Váradi András halálának egyéves évfordulója kapcsán tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor háza előtt. Szigetvári Viktor egy „Szégyelld magad, Orbán!” feliratú molinó előtt azt kérte, hogy a kormány állítsa le a földértékesítéseket és vizsgálja ki a korábbi földpályázatokat is. Úgy vélte, a Fidesz tovább súlyosbítja a helyzetet a földtulajdonok átjátszásával és „bebetonozza azokat a bérlőket, akik korrupt módon jutottak a földekhez”. A pártelnök azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén visszaveszik az állami tulajdonú földeket és tisztességes viszonyok között újraosztják.

Szigetvári nyilatkozatára később közleményben reagált a Fidesz is. Mint a pártfrakció írta: „Veszélyben a magyar föld. Szigetvári Viktor, Gyurcsány Ferenc és társaik a magyar földet külföldiek, zöld bárók kezére akarják játszani, ahogyan ez már más európai uniós országokban megtörtént. Azok, akik Brüsszellel karöltve a korlátlan bevándorlást akarják Magyarországra erőltetni, most azon vannak, hogy külföldi kézre játsszák a magyar termőföldet. A magyar kormány a földeket hazai kézben akarja tartani. Ezért indítjuk el a Földet a Gazdáknak Programot. Ennek keretében kizárólag a helyben lakó gazdák, – akik ténylegesen földművelésből, mezőgazdaságból élnek – mintegy 350 ezer hektár földhöz juthatnak hozzá.”

Juhász Péter alelnök hangsúlyozta, hogy Váradi András néhai párttársuk szívvel-lélekkel harcolt az „Orbán-birodalom központjában és küzdött Mészáros Lőrinc oligarcha érdekei ellen”. Hozzátette: a harc aktuálisabb, mint valaha, hiszen „a Fidesz 300 ezer hektár földet akar átjátszani a haveroknak, mint ahogy a trafikok kapcsán tette”. Pápa Levente alelnök jelezte, hogy a pártalapítványt átnevezték, már Váradi András nevét viseli. Közölte, hogy az alapítványnak két célja van: támogatni a néhai politikus özvegyét és gyerekeit, illetve olyan világot építeni minden magyar embernek, amiben Váradi András is szeretett volna élni.

A pártvezetők a sajtóesemény előtt zacskókban termőföldet tettek a miniszterelnök háza elé, amelyeken olyan települések nevei voltak olvashatók, mint Felcsút, Alcsútdoboz, Csákvár, Tabajd, Kajászó, Szár, Vál, Bábolna, Óbarok, Sárszentágota, Mezőberény vagy Hortobágy.

Korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János érvelt azzal az állami földek eladása mellett, hogy a mezőgazdasági cégeket is eladták, mert az állam nem tud gazdálkodni. „Kinek kell ez a világ? Nem hiszem, hogy bármelyikük is azt akarja, hogy ezen a pár százezer hektáron elkezdjünk gazdálkodni, és amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor meg a fideszes menedzsment lopja szét” – mondta egy bizottsági meghallgatáson. A csütörtöki Kormányinfón azzal érvelt, hogy ő csak a közvélekedésnek adott hangot, mivel az állami mezőgazdasági vállalkozások kapcsán azt gondolják az emberek, hogy ha az állam földet művel, ott csak baj lehet.

Lázár a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, most szántóföldeket értékesítenek, és nem érti, miért baj, ha a földműveseknek felajánlják a földek megvételét piaci ár fölött. „Az az elővásárlási jog fog élni, ami a mostani földszerzési törvényben benne van” – jelentette ki. Háromszáznyolcvanezer hektár értékesítését tervezik.

Korábban megírtuk, hogy október 15-étől teszik közzé a kormányhivatalokban a pályázható állami földek helyrajzi számát. Fazekas Sándor közlése szerint a földárverések novemberi elindulásához minden szabályozás elkészült.

Raskó György agrárközgazdász és -vállalkozó a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról: megvan már a lista a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségénél arról, hogy ki, hol, mire fog licitálni az állami földek eladása során. A földprivatizáció elvével egyébként egyetért az Antall-kormány agrárügyi közigazgatási államtitkára.