Fazekas Sándor hozzátette: a Nemzeti Földalap a megyei kormányhivatalok részére már átadta a mintegy 10 ezer, 3 hektárnál nagyobb terület adatait, a többi, mintegy 41 ezer, 3 hektár alatti földrészét pedig folyamatosan hirdeti meg, így a szerződéskötések is folyamatosak lesznek.
Közölte: a licitálás a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban lesz, nagyjából minden második napon, az árveréseket a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Földalap munkatársai koordinálják. A miniszter tájékoztatása szerint a döntően szántó művelési ágba tartozó állami földterületek árverése várhatóan novemberben kezdődik, és néhány hét alatt lebonyolódik. A licit az 5,5 millió hektár magyarországi termőterület mintegy 7 százalékát, nagyjából 350-400 ezer hektárt érint – mondta.
Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a földárverésekről szóló kormányhatározat néhány nappal ezelőtt megjelent, az árverésen történő földeladás a Nemzeti Földalapról szóló törvényben benne van, erre korábban is volt mód. Kiemelte: a szabályrendszer lehetővé teszi, hogy átláthatóan, nyilvános keretek között történjen meg az állami földek értékesítése, így nemcsak a vásárolni szándékozók, hanem az érdeklődők is jelen lehetnek. A törvény értelmében egy gazda maximum 300 hektárt vásárolhat, a programban helyben lakó gazdák indulhatnak, a licitáláshoz 10 százalék letéti összeg kell. Az árverés a piaci ár plusz 10 százalékról indul – mondta.
Szerencsésebbnek tartanánk, ha az állam megtartaná a földvagyonát – nyilatkozta lapunknak Turi-Kovács Béla. A Kisgazda Polgári Szövetség elnöke szerint hosszú távon célszerűbb lett volna a haszonbérleti díjakból származó bevételt földvásárlásra, illetve a mezőgazdaság fejlesztésére fordítani. A kormány eladásra vonatkozó döntése után azonban azt tudják mondani: azon vannak, hogy az állami földek tulajdonjogához lehetőleg valóban azok jussanak hozzá, akik nem spekulatív célból vásárolnak, hanem azért, hogy gazdálkodjanak.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: több biztosíték védi a magyar állam érdekeit a spekulációtól, hiszen az árverésen helyben élő magyar állampolgár földművesek vehetnek részt, cégek nem. Az árverésen az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja, a szabályozás szerint elővásárlási jogot élveznek egyebek között a haszonbérlők. Ismertetése szerint a nyilvános árverésen garanciális feltételek mellett lehet majd földet venni, 20 évi elidegenítési-terhelési tilalom mellett, az állam visszavásárlási jogának bejegyzésével. Ha egy terület nem kel el, azt újra meghirdetik, lefelé nincsen licit, felfelé viszont nincsen határ.
Arra a felvetésre, hogy a korábbi kormányzati szándék ellenére most miért akarják eladni a földeket, azt felelte: a föld a magyar gazdák tulajdonában van a legjobb helyen, mivel a magyar állam nem műveli azt. Hozzátette: a gazdák szeretnének minél több földet vásárolni, igényeiket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és az agrárkamara is megfogalmazta, illetve évente több ezren vesznek jelenleg is 3 hektárnál kisebb területeket.
A gazdák részéről van igény a nagyobb területen való gazdálkodásra, ami egyezik azzal a kormányzati szándékkal, hogy a föld azé legyen, aki megműveli: helyben lakó magyar földművesekhez kerüljenek a magyar állam tulajdonában lévő földek. Aki ezt ellenzi, különösen a balliberális ellenzék, az igazából a külföldiek kezére akarja játszani a földet – fogalmazott Fazekas Sándor.
Korábban Lázár János úgy nyilatkozott a parlament mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsági ülésén, hogy „amikor szocialista kormány van, akkor a szocialista menedzsment lopja szét, amikor fideszes kormány van, akkor meg a fideszes menedzsment lopja szét” az állami agrárcégeket. Mármint ez az a világ, amelyre a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint senkinek sincs szüksége, ezért nem érdemes az államtól várni, hogy gazdálkodásba fogjon, jobb inkább privatizálni a még meglévő nemzeti földvagyont – erről bővebben itt olvashat.
Megvan már a lista a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségénél arról, hogy ki, hol, mire fog licitálni az állami földek eladása során – állítja Raskó György agrárközgazdász és -vállalkozó. Az Antall-kormány agrárügyi közigazgatási államtitkára amúgy egyetért a földprivatizáció elvével, sőt néhány részletével is, de az olyan módszereket nem helyesli, amelyek miatt később akár százmilliárdos nagyságrendű kártérítést kell majd fizetnie a kormánynak.
Október 5-én rendezett tiltakozást a Lehet Más a Politika (LMP), de más pártok is elfogadták a meghívást: a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Párbeszéd Magyarországért (PM), az Élőlánc Magyarországért is képviseltette magát.
Beke Károly (MSZP) felhívta a figyelmet arra, hogy „a haza ellopása előtt nem állhatunk zsebre tett kézzel”, ezért „minden árverésre el kell menni, és meg kell nézni, kik lopják el a helyi gazdák földjét”.
Ennél radikálisabban fogalmazott Magyar Zoltán (Jobbik), aki egyenesen azt mondta: akár fizikai erővel, de meg kell akadályozni a földárveréseket, például élőláncot kell vonni a helyszínek köré. A mezőgazdasági bizottság alelnöke emlékeztetett: 2010-ben az állami befolyás növelése volt a cél a vidékfejlesztésben.
Ángyán József örömét fejezte ki az összefogás láttán, mert szerinte a Fidesz nem tartotta be ígéretét, és csak „a fideszes haverok magánvagyonának dagasztása folyik”.
