– Mit gondol, miért akarja a kormány most eladni az állami földeket?
– Valószínűleg a bosszú és részben a kész helyzet elé állítás volt a célja a földprivatizációval: ez ugyanis elsősorban azokat a cégeket sújtja, amelyek bérelt állami földjeit, nem „fair” eljárással, az utóbbi egy-két évben másnak adta haszonbérbe. Csak három-négy nagyobb – nem magyar tulajdonú – cég esetében is tízezer tehén tartása lehetetlenül el azzal, hogy elvették tőlük az állami földbérlet meghosszabbításának jogát. De nagy magyar tulajdonú cégek is áldozatul estek a hatalmi játéknak.
Nyilvános összesítést javasol az állami földterületek eladásáról a Kisgazda Polgári Szövetség elnöke, a fideszes Turi-Kovács Béla. De csak jobb híján, mert egyébként szerinte az államnak inkább meg kellene tartania a vagyonát.
A magyar állam azokat a gazdákat támogatja, akiknek még egyáltalán van kedvük dolgozni és mezőgazdasági tevékenységet végezni – fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy bizottsági ülésen a nagy vihart kavaró földprivatizáció kapcsán. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelezte, hogy a földeladási hirdetmények október 15-től jelennek meg a kormányhivataloknál, és az árverések gyakorlatilag ebben az évben véget is érnek.
Az ellenzéki pártok bírálják a tervet.
– Súlyos állítás ez, mégis mire gondol?
– Ez a fajta diszkrimináció szerintem nyilvánvalóan tisztán politikai indíttatású, mert agrárgazdasági, vagy agrárpolitikai alapjuk nincs ezeknek az intézkedéseknek. Pusztán arról van szó, hogyan lehet egyes nagyvállalkozókat nehéz helyzetbe hozni. Először a földhasználatot vették el az érintett társaságoktól, most pedig – az állami földek eladásával – még a lehetőségét is elveszik annak, hogy továbbgazdálkodjanak. A kormány szemlátomást nem törődik azzal, hogy e cégeknek jogilag igazuk lehet. Illetve, hogy a strasbourgi bíróságon öt év múlva valószínűleg megnyerik a pert a magyar állam ellen, és majd az akkori kormánynak kell a kártérítést kifizetnie a költségvetésből. Mert ki fogja fizetni, az biztos, különben Brüsszel megvonhatja az uniós támogatást az országtól.
– Miért lehet baj az állami föld értékesítéséből?
– Én ezt önmagában nem tartom bajnak. Éppen azok közé tartozom, akik azt mondják: az állam szabaduljon meg a földtől, legyen az a magyar mezőgazdasági vállalkozók tulajdonában, főként azokéban, akik azt művelik. Ez az alapállásom. Nem lehet tehát erről a kezdeményezésről csak rosszat vagy csak jót mondani, mert nagyon összetett dologról van szó. A most eladásra kijelölt 380 ezer hektárból például közel hatvanezer hektár valamikor magántulajdonban volt, de felajánlották életjáradékért cserébe. Miután ezek kicsi, fél–másfél hektáros „resztli” területek, ezeket most soron kívül a helyi gazdáknak kívánják eladni. Amennyiben ezeket nekik kínálják fel a piaci ár plusz tíz százalék áron, gyorsított eljárásban az év végéig, ezt teljesen korrekt dolognak tartom. Abban ugyancsak igazat adok a kormánynak – mert ez engem is zavart –, hogy a nagy agrárcégek, politikai háttértől függően vagy attól függetlenül, rendkívül alacsony bérleti díjat fizettek eddig, vagyis az államtól kaptak költségvetési támogatást.
– Mennyire becsüli ennek összegét?
– Mintegy 4-4,5 milliárd forint lehet évente. Ezek a cégek ugyanis 24-28 ezer forint földbérleti díjat fizetnek hektáronként, tehát maximum a 30-40 százalékát a piacon kialakult 50-60 ezer forintnak. Miért kell az ország leggazdagabb embereit évi 4 milliárd forinttal támogatniuk a magyar adófizetőknek? Az nyilvánvaló, hogy aki olyan földet vesz most, amelyet ezek a cégek használnak, azonnal el fog menni a bérlőkhöz, és azt fogja mondani nekik, hogy megvette piaci áron a földet, ezért piaci bérleti díjat kér. Abban a pillanatban, amikor például az első Orbán-kormány alatt privatizált, „piszkos tizenkettőként” emlegetett agrárcégek nem veszik ezt tudomásul, és nem akarnak emelt bérleti díjat fizetni, elmennek majd a bíróságra, amely biztosan megítéli majd a magasabb bérleti díjat. A magyar adófizetők tehát ezzel a lépéssel évi 4 milliárd forintot nyernek, következésképp ezek a cégek ugyanennyi támogatástól elesnek.
– Életszerűnek tartja, hogy egy gazdálkodó haszonbérlettel terhelt földbe fektesse a pénzét?
– Az eladásra szánt területből 145,8 ezer hektárra olyan bérleti szerződés van érvényben, amely csak 2037-ben jár majd le, további 100 ezer hektárra pedig 20 éves, tartós bérletet kötöttek. Törvénytisztelő emberként úgy gondoltam, hogy a fideszes nagybefektetők megveszik a mások által bérelt földet a gyereküknek, majd, amikor a gyerek megnő, húsz év múlva elkezdik használni. Csakhogy ez nem így lesz. A meghirdetett földeket a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által szervezett csapat fogja megvenni: már megvan a lista is arról, hogy ki, hol, mire fog licitálni. Ezt követően pedig a kormány segítséget nyújt ahhoz, hogy a megvásárolt földek esetében az érvényben lévő földbérleti szerződéseket felbontsák.
– Politikusok sokasága ennek épp az ellenkezőjét mondta eddig.
– Ezt én sem akartam elhinni, amíg autentikus helyről nem hallottam. Egy egyszerű rendelettel akarják majd elintézni ezt. Az említett brutális támogatás elmaradása miatt a cégeket nem sajnálom, elfogadható a bérleti díj emelése is, azt azonban én sem tudom elfogadni, hogy ezek a cégek sokmilliárdos beruházásokat valósítottak meg, de olyan jogi helyzetet teremtenek számukra, hogy még a földhasználattól is elesnek. Ez olyan dél-amerikai, Hugo Chávez-szerű megoldás. Ilyet az Európai Unió nem nézhet el, mert a tőkéhez és a tulajdon biztonságához fűződő alapelvek sérülnek. Ha ezért eljárást indítanak Magyarország ellen, a magyar kormány egy árva szót sem szólhat, és majd fizetni fog, mint a katonatiszt. Százmilliárdos nagyságrendű kártérítési igényről lehet majd szó. Ugyanis legalább 100-150 milliárd forint vagyonvesztés következhet be a mezőgazdaságban, ha a bérleti szerződések körüli hercehurca miatt a mostani gazdálkodás ellehetetlenül az eladandó földeken.
