Szerencsésebbnek tartanánk, ha az állam megtartaná a földvagyonát – nyilatkozta lapunknak Turi-Kovács Béla. A Kisgazda Polgári Szövetség elnöke szerint hosszú távon célszerűbb lett volna a haszonbérleti díjakból származó bevételt földvásárlásra, illetve a mezőgazdaság fejlesztésére fordítani. A kormány eladásra vonatkozó döntése után azonban azt tudják mondani: azon vannak, hogy az állami földek tulajdonjogához lehetőleg valóban azok jussanak hozzá, akik nem spekulatív célból vásárolnak, hanem azért, hogy gazdálkodjanak. Ennek érdekében az árverések meghirdetésekor figyelemmel kísérik majd, milyen árak alakulnak ki, megfelelnek-e a környékre jellemző áraknak. Bármilyen visszásságot tapasztalnak, akár a nyilvánosságon keresztül is közzé fogják tenni – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, kérik majd, hogy az eladásról készített összesítés legyen nyilvános. A kormány földeladási terveit az összes ellenzéki párt támadja. Különösen a Miniszterelnökséget vezető miniszter indoklása keltett indulatot. Lázár János tegnapelőtt kijelentette: azért adják el az állami földeket, mert eddig „szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdasági cégeket”.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint ez a kijelentés arra utal, hogy a Fidesz nem bír az állami tulajdonú mezőgazdasági cégekbe ültetett kádereivel, ezért inkább csomagban játssza át a földeket gazdasági holdudvarának. A Jobbik „elég sajátos gengszterlogikának” nevezte, hogy úgy akadályozzák meg a lopást, hogy rabolnak. Követelik, hogy állítsák le a termőföldek magántulajdonba adását, a „földmutyi 2.0-s verzióját”. A Párbeszéd Magyarországért (PM) párt írásbeli kérdéssel fordult a miniszterhez, többek között kérdezik: az összes állami céget szétlopja a fideszes menedzsment? Lázár János kijelentésére reagálva az LMP-s Sallai R. Benedek azt mondta, ha a kormánynak információja van arról, hogy állami tulajdont kihasználva lopnak, akkor nem a privatizáció a helyes megoldás, hanem feljelentést kell tenni.
A Miniszterelnökség első emberének mondatai konkrét értelmet kaphatnak attól a jelentéstől, amelyet az Index ismertetett. Eszerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hat erdészet gazdálkodását vizsgálva arra jutott, hogy az államnak az erdőterületekből több mint kétszázszor nagyobb bevétele származott volna, ha haszonbérbe adta volna azokat az elmúlt két évtizedben. Volt olyan cég, ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési költségek, miközben a vezérigazgatók átlagosan évi 8,4 millió forintos prémiumot kaptak, de előfordult, hogy vállalkozókat jutalmaztak határidőre való munkavégzésért.
Vitanapot szeretnének
Az állami földek tervezett eladása miatt parlamenti vitanapot kezdeményezett a három ellenzéki frakció. Az erről szóló dokumentum szerdán került fel az Országgyűlés honlapjára. A szocialista Gőgös Zoltán szeptember 23-án közölte, határozottan tiltakoznak a 380 ezer hektár állami föld eladása miatt. A kezdeményezést a szocialisták mellett aláírta 13 jobbikos képviselő és az LMP-frakció öt tagja is. Az indoklás szerint a rendszerváltás óta egyetlenegy kormány sem merte magántulajdonba adni az utolsó valóban értékes közvagyont, az állami tulajdonban levő termőföldeket. (MTI)
Az Index ismertetése szerint az erdészetek gazdálkodását a szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte. Az ésszerűtlen gazdálkodás egyik példájaként említik, hogy az Egererdő Zrt. az ellenőrzött időszakban a Szalajka-völgyben található szilvásváradi pisztráng tenyésztésére szolgáló tavakat a hozzájuk tartozó épületekkel és gépekkel évi nettó 800 ezer forintos bérleti díj ellenében adta bérbe egy, a létesítményt már 1990 óta bérlő vállalkozásnak, amelynek éves nettó árbevétele mintegy 65 millió forint, eredménye pedig mintegy nyolcmillió volt ebben az időszakban.
