Szerencsésebbnek tartanánk, ha az állam megtartaná a földvagyonát – nyilatkozta lapunknak Turi-Kovács Béla. A Kisgazda Polgári Szövetség elnöke szerint hosszú távon célszerűbb lett volna a haszonbérleti díjakból származó bevételt földvásárlásra, illetve a mezőgazdaság fejlesztésére fordítani. A kormány eladásra vonatkozó döntése után azonban azt tudják mondani: azon vannak, hogy az állami földek tulajdonjogához lehetőleg valóban azok jussanak hozzá, akik nem spekulatív célból vásárolnak, hanem azért, hogy gazdálkodjanak. Ennek érdekében az árverések meghirdetésekor figyelemmel kísérik majd, milyen árak alakulnak ki, megfelelnek-e a környékre jellemző áraknak. Bármilyen visszásságot tapasztalnak, akár a nyilvánosságon keresztül is közzé fogják tenni – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, kérik majd, hogy az eladásról készített összesítés legyen nyilvános. A kormány földeladási terveit az összes ellenzéki párt támadja. Különösen a Miniszterelnökséget vezető miniszter indoklása keltett indulatot. Lázár János tegnapelőtt kijelentette: azért adják el az állami földeket, mert eddig „szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdasági cégeket”.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint ez a kijelentés arra utal, hogy a Fidesz nem bír az állami tulajdonú mezőgazdasági cégekbe ültetett kádereivel, ezért inkább csomagban játssza át a földeket gazdasági holdudvarának. A Jobbik „elég sajátos gengszterlogikának” nevezte, hogy úgy akadályozzák meg a lopást, hogy rabolnak. Követelik, hogy állítsák le a termőföldek magántulajdonba adását, a „földmutyi 2.0-s verzióját”. A Párbeszéd Magyarországért (PM) párt írásbeli kérdéssel fordult a miniszterhez, többek között kérdezik: az összes állami céget szétlopja a fideszes menedzsment? Lázár János kijelentésére reagálva az LMP-s Sallai R. Benedek azt mondta, ha a kormánynak információja van arról, hogy állami tulajdont kihasználva lopnak, akkor nem a privatizáció a helyes megoldás, hanem feljelentést kell tenni.
A Miniszterelnökség első emberének mondatai konkrét értelmet kaphatnak attól a jelentéstől, amelyet az Index ismertetett. Eszerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) hat erdészet gazdálkodását vizsgálva arra jutott, hogy az államnak az erdőterületekből több mint kétszázszor nagyobb bevétele származott volna, ha haszonbérbe adta volna azokat az elmúlt két évtizedben. Volt olyan cég, ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési költségek, miközben a vezérigazgatók átlagosan évi 8,4 millió forintos prémiumot kaptak, de előfordult, hogy vállalkozókat jutalmaztak határidőre való munkavégzésért.
