Tállai András csütörtökön a parlamentben az alap 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös üzleti évéről beszámolva elmondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe.
Hozzátette: az alap teljesítette a kitűzött adósságcsökkentési célt, amelynek hatásaként több mint 280 milliárd forint kamatmegtakarítást ért el az állam számára. Ez összességében közel tíz százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökkenéssel ér fel – mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy az alap pénzét a törvényben deklarált célokkal összhangban használták fel: közvetlen államadósság-csökkentésre 2017 milliárd, költségvetési befizetésekre 459 milliárd, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésére 231 milliárd forintot fordítottak.
Tállai András szavai szerint az adósságcsökkentés miatti kamatmegtakarítás 2011 és 2013 között 284 milliárd forint volt. Ezek mintegy 3254 milliárd forintot tesznek ki, tehát a pénz nemhogy eltűnt, hanem az állam működését segítette – vont mérleget az államtitkár. Azt mondta: míg az alap hozzájárult az államadósság csökkentéséhez, addig a korábbi, magán-nyugdíjpénztári rendszer csak elszívta az államháztartás erőforrásait.
Az államtitkár beszámolója szerint a magánnyugdíjpénztárak közel 2560 milliárd forintot szedtek be ügyfeleiktől 1998 és 2010 között. Ez a pénz a magánnyugdíjpénztárak kora előtti időszakban a társadalombiztosítási nyugdíjalapba folyt volna be, tehát állami bevétel lett volna – tette hozzá.
Kijelentette, hogy állami befizetésként 1998 és 2010 között nagyságrendileg minden évben átlagosan 1 százalékponttal lehetett volna kedvezőbb a GDP-arányos éves államháztartási hiány, az államadósság 2010 végén pedig a GDP közel 81 százaléka helyett 72 százaléka lett volna.