Tállai András csütörtökön a parlamentben az alap 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es és 2015-ös üzleti évéről beszámolva elmondta, a magánnyugdíjpénztárakból átvett mintegy 3000 milliárd forint összegű készpénz, állampapír és más értékpapír felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, ezen túlmenően közel 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe.
Hozzátette: az alap teljesítette a kitűzött adósságcsökkentési célt, amelynek hatásaként több mint 280 milliárd forint kamatmegtakarítást ért el az állam számára. Ez összességében közel tíz százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökkenéssel ér fel – mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy az alap pénzét a törvényben deklarált célokkal összhangban használták fel: közvetlen államadósság-csökkentésre 2017 milliárd, költségvetési befizetésekre 459 milliárd, stratégiailag fontos cégek értékpapírjainak átadására az államnak 264 milliárd, reálhozam és tagi hozzájárulás kifizetésére 231 milliárd forintot fordítottak.
Tállai András szavai szerint az adósságcsökkentés miatti kamatmegtakarítás 2011 és 2013 között 284 milliárd forint volt. Ezek mintegy 3254 milliárd forintot tesznek ki, tehát a pénz nemhogy eltűnt, hanem az állam működését segítette – vont mérleget az államtitkár. Azt mondta: míg az alap hozzájárult az államadósság csökkentéséhez, addig a korábbi, magán-nyugdíjpénztári rendszer csak elszívta az államháztartás erőforrásait.
Az államtitkár beszámolója szerint a magánnyugdíjpénztárak közel 2560 milliárd forintot szedtek be ügyfeleiktől 1998 és 2010 között. Ez a pénz a magánnyugdíjpénztárak kora előtti időszakban a társadalombiztosítási nyugdíjalapba folyt volna be, tehát állami bevétel lett volna – tette hozzá.
Kijelentette, hogy állami befizetésként 1998 és 2010 között nagyságrendileg minden évben átlagosan 1 százalékponttal lehetett volna kedvezőbb a GDP-arányos éves államháztartási hiány, az államadósság 2010 végén pedig a GDP közel 81 százaléka helyett 72 százaléka lett volna.
Tállai András összevetette azt, hogy mi lett volna, ha egy átlagos keresetű pénztártag munkavállaló állampapírba fektette volna a pénzét. Kifejtette: ez a munkavállaló 1998 januárja és 2010 decembere között közel 1,7 millió forintot fizetett be a magánpénztárba, ez az összeg 2010 végére átlagosan körülbelül 2,3 millió forintra gyarapodott. Ezzel szemben ha mindig államkötvényekbe fektette volna a havi magánnyugdíj-pénztári tagdíját, akkor az átlagos állampapír-piaci hozamokkal számolva megtakarításai ma 2,5 millió forintot érnének, azaz mintegy 200 ezer forinttal többet.
Közölte: a pénztárak fennállásának tizenhárom éve alatt a szektor egésze –0,2 százalékos reálhozamot ért el. Így tehát aligha számíthattak volna gondtalan nyugdíjas évekre a pénztártagok, mintegy hárommillióan, értékelt.
Az NGM-államtitkár szerint míg az alap tevékenységét végig kellő alapossággal, körültekintéssel, a törvények maradéktalan betartásával végezte, a magánynyugdíjpénztárakról bebizonyosodott, hogy sok kiemelkedően problémás eszközt tartottak. Példaként említette, hogy a magánnyugdíjpénztárak működésük néhány éve alatt olyan értékpapírokba fektették, mint például Görögország államkötvényei vagy a csőd közeli helyzetbe került E-Star vállalat kötvényei.
Tállai András azt mondta, az alapnak jelentős veszteséget kellett elkönyvelnie, mert eredetileg a magánnyugdíjpénztárak felelőtlenül fektették be a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Az alap – folytatta az államtitkár – lényegesen olcsóbban működött, mint a magánkasszák.
Hozzátette: a magánnyugdíjpénztárak működési költsége 1998 és 2011 között összesítve 150 milliárd forint volt, az alap működéséhez kapcsolódó költség 1,3 milliárd forintot tett ki, vagyis míg az alap évente kevesebb mint 0,2 milliárd forintba került, addig a nyugdíjpénztárak ennek százszorosát, évente közel 17 milliárd forintot költöttek saját működésükre – részletezte.
Tállai András úgy összegzett: létrehozásakor megkívánt funkcióját az alap 2014-ben betöltötte, további érdemi adósságcsökkentést szolgáló eszközt ezt követően már nem kezelt, így fenntartása okafogyottá vált, 2015. január 31-ével meg is szűnt. Az akkor fennálló összes pénzeszközét, 119,7 millió forintot átutalta a költségvetésnek – mondta.
A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek „a bukása után” meg kell majd válaszolnia, hogy mit csinált az emberek pénzével, hova lett a 3000 milliárd forintos nyugdíjbefektetés. Gréczy Zsolt szóvivő csütörtökön az MTI-nek sérelmezte, hogy a miniszterelnök névre szóló egyéni számlákat ígért a „kifosztottaknak”, de ezeket nem hozták létre, ezért ma már visszamenőlegesen sem lehet megállapítani, hogy kitől mennyi pénzt vett el a Fidesz. Az államadósság pedig azóta nem alacsonyabb lett, hanem soha nem volt olyan magas, mint napjainkban – jelentette ki. A parlament csütörtökön tárgyalta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap elmúlt négyéves tevékenységét.
