Megvan, mire költötték a magánnyugdíjpénzeket

Tállai elmondta: nagyrészt államadósságra és stratégiai cégek értékpapírjaira, no meg a költségvetésre.

Tállai András összevetette azt, hogy mi lett volna, ha egy átlagos keresetű pénztártag munkavállaló állampapírba fektette volna a pénzét. Kifejtette: ez a munkavállaló 1998 januárja és 2010 decembere között közel 1,7 millió forintot fizetett be a magánpénztárba, ez az összeg 2010 végére átlagosan körülbelül 2,3 millió forintra gyarapodott. Ezzel szemben ha mindig államkötvényekbe fektette volna a havi magánnyugdíj-pénztári tagdíját, akkor az átlagos állampapír-piaci hozamokkal számolva megtakarításai ma 2,5 millió forintot érnének, azaz mintegy 200 ezer forinttal többet.

Közölte: a pénztárak fennállásának tizenhárom éve alatt a szektor egésze –0,2 százalékos reálhozamot ért el. Így tehát aligha számíthattak volna gondtalan nyugdíjas évekre a pénztártagok, mintegy hárommillióan, értékelt.

Az NGM-államtitkár szerint míg az alap tevékenységét végig kellő alapossággal, körültekintéssel, a törvények maradéktalan betartásával végezte, a magánynyugdíjpénztárakról bebizonyosodott, hogy sok kiemelkedően problémás eszközt tartottak. Példaként említette, hogy a magánnyugdíjpénztárak működésük néhány éve alatt olyan értékpapírokba fektették, mint például Görögország államkötvényei vagy a csőd közeli helyzetbe került E-Star vállalat kötvényei.

Tállai András azt mondta, az alapnak jelentős veszteséget kellett elkönyvelnie, mert eredetileg a magánnyugdíjpénztárak felelőtlenül fektették be a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Az alap – folytatta az államtitkár – lényegesen olcsóbban működött, mint a magánkasszák.

Hozzátette: a magánnyugdíjpénztárak működési költsége 1998 és 2011 között összesítve 150 milliárd forint volt, az alap működéséhez kapcsolódó költség 1,3 milliárd forintot tett ki, vagyis míg az alap évente kevesebb mint 0,2 milliárd forintba került, addig a nyugdíjpénztárak ennek százszorosát, évente közel 17 milliárd forintot költöttek saját működésükre – részletezte.

Tállai András úgy összegzett: létrehozásakor megkívánt funkcióját az alap 2014-ben betöltötte, további érdemi adósságcsökkentést szolgáló eszközt ezt követően már nem kezelt, így fenntartása okafogyottá vált, 2015. január 31-ével meg is szűnt. Az akkor fennálló összes pénzeszközét, 119,7 millió forintot átutalta a költségvetésnek – mondta.

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek „a bukása után” meg kell majd válaszolnia, hogy mit csinált az emberek pénzével, hova lett a 3000 milliárd forintos nyugdíjbefektetés. Gréczy Zsolt szóvivő csütörtökön az MTI-nek sérelmezte, hogy a miniszterelnök névre szóló egyéni számlákat ígért a „kifosztottaknak”, de ezeket nem hozták létre, ezért ma már visszamenőlegesen sem lehet megállapítani, hogy kitől mennyi pénzt vett el a Fidesz. Az államadósság pedig azóta nem alacsonyabb lett, hanem soha nem volt olyan magas, mint napjainkban – jelentette ki. A parlament csütörtökön tárgyalta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap elmúlt négyéves tevékenységét.